|
H A S Z N O S I N F O R M Á C I Ó K
Idős állat szűrési és gondozási program Idős állat szűrési és gondozási program Mit kell tudni az idősödő állatokról?
Mely kortól számít már az állat idősnek?
Idős korban a fenti jelenségek részben természetesek, de kóros folyamatok előjelei is lehetnek. Ezek időben történő kiszűrése fontos a gyógykezelés mielőbbi elkezdése és sikeressége szempontjából. Milyen gyakorisággal tanácsolható a szűrés? Félévente, előzetes időpont egyeztetés alapján, vagy hétköznap 9-19 óra között. Mire számíthatnak a vizsgálat során? Alapos fizikális vizsgálatra és vér, vizelet laboratóriumi kiegészítő vizsgálatra. (Célszerű a vizsgálatra friss vizeletet hozni egy tiszta, zárható edényben.) Mennyibe kerül mindez 2011- ben?
A rendszeres szűrések eredményeként az idős állat aktuális egészségi állapota nyomon követhető, az esetleges elváltozások korai felismerése pedig lehetővé teszi egy hosszabb, kiegyensúlyozottabb élet és egy jobb életminőség elérését. Mindez magasabb szintű betegellátást eredményezhet, melyek haszonélvezői egyértelműen: az állataink. Várják jelentkezését a Primavet Kisállat-Rendelőintézet állatorvosai! Csípőprotézis műtét kutyák részére 2010-től rendelőintézetünkben elérhető a továbbfejlesztett technológiájú csípőprotézis műtét kutyák részére. A csípő ízület teljes cseréjére több okból kerülhet sor: súlyos csípődysplasia, coxarthrosis, csípőízületi ficam, combfejtörés, combnyaktörés, reponálhatatlan, a csípőízületi vápába terjedő medence törések, vagy aszeptikus combfej-nyak elhalás után. 
Idős állatok állatorvosi szemmel Az idősödő állatok élettana sok tekintetben megváltozik a fiatalhoz képest. Romlik a látás, gyakori az idősőskori szürkehályog-zöldhályog, az emésztőrendszer is renyheséget mutat. A táplálkozás megváltoztatására van tehát szükség: magasabb rosttartalom, és könnyen emészthető szénhidrát, fehérje és zsírtartalom kell, hogy az étrend uralkodó részét képezze. Idős korban gyakoriak a különböző daganatok, melyek lehetnek jó-, vagy rosszindulatúak egyaránt. A keringés sok esetben zavart szenved: a szív munkája gyengül, éjszakai- hajnali köhögések jelzik a következményes tüdővizenyő létrejöttét. Súlyosabb esetben a vízfelhalmozódás a lábvégeken, a has-mellkas mélyebb pontjain, és a hasüregben is létrejöhet, melynek nehézkes járás, elnehezülés, nehézlégzés és sok minden más is lehet a következménye. Bizonyos fajtáknál a hormonális belső egyensúly labilis idős korban, a belső elválasztású mirigyek működőképességének megváltozása miatt. Ennek egyik jellemző tünete lehet sok másik mellett a megnövekedett vízfogyasztás és vizeletürítés megjelenése. Ilyen tünetet okozhatnak gyulladásos eredetű méhelváltozások is, különösen gyakran nem fedeztetett idős nőstényeken. A kan kutyák öregkori bántalmai között a prosztata megnagyobbodással járó tünetek a gyakoriak: nehezített bélsár és vizeletürítés, esetleg véres vizelet időszakos ürítése, csöpögtetése. A csontok időskori merevvé válása sokszor egy-egy kisebb baleset során töréses sérülésekhez vezethet. Természetesen sok egyéb gondot is okozhat a kifáradóban lévő idős szervezet. Fontosnak tartom ezért az koros állatok rendszeres állatorvosi vizsgálatát, mely vér-hormon-vizelet-bélsár laboratóriumi és egyéb műszeres vizsgálatokkal kiegészítve időben tájékoztat a különböző elváltozások kezdetéről, és így a korai gyógykezelés hatékonyabb eredményt adhat! Dr. Bánfi András állatorvos Sokszor kérdezik az állatorvostól: szabad-e kutyát tartanom, ha kisgyerek van a háznál? A válasz eléggé egyértelmű: szabad, sőt sokszor jót tesz a kisgyermeknek is, ha együtt lehet, játszhat egy kicsi kutyával nap, mint nap, az ilyen gyermek, ha felnő, az állatvilág és annak szeretete természetes lesz. Vannak azonban a gyermek-kutya együttélésnek szabályai. Fontos, hogy a kutya jól gondozott legyen, rendszeresen legyen féregtelenítve és a védőoltásokat is mindig időben megkapja. Néhány alapszabály: 1. Soha ne engedjük a gyereknek, hogy a kutyát evés közben piszkálja, hiszen a legtöbb baleset ilyenkor jön létre. 2. Minden játéknak van határa, ezt néha a kutya lépi át, néha a gyermek. Az eldurvuló, vagy kiélesedő játék vége egy jó kiadós, harapott seb lehet. 3. A kutyának is vannak "érzékeny területei" a testén, ilyen pl. a farok. Ezért azt cibálni ne engedjük. 4. A kutyák kihívásnak tekintik, riválist látnak általában abban a "személyben", aki farkasszemet néz velük. Hosszan tehát ne nézzünk bele a kutya szemébe! 5. Ne okozzon soha a gyerek a kutyának fájdalmat, hiszen a válaszreakciók kiszámíthatatlanok ilyen esetben. Az állat nevelése nem a gyerek dolga. 6. Az idegen kutyával való találkozás szabályait tanítsuk meg a gyereknek, hiszen ő azt hiszi, minden állat ugyan olyan kedves, mint az otthoni. A faroktartás és a "mimika" sokat elárul az állat szándékairól. A vidáman közeledő kutya csóválja a farkát, az ingerlékeny felemelt farokkal és vicsorogva, lassan óvatosan közelít. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha megpróbálunk nem tudomást venni róla, nem mozdulunk a helyünkről, amíg a kutya el nem unja. Semmi szín alatt nem szabad elfutni! Idegen kutyát csak a gazdája engedélyével szabad megsimogatni! A gyerek ijedtségét sokszor visítás jelzi. Gyakori, hogy pont erre az éles hangra támad a kutya, ezért próbáljuk erről lebeszélni a gyereket. Az egészséges és harmonikus családi együttlétnek igen is része lehet a kutya, ha e néhány szabályt mindenki betartja. Dr. Bánfi András állatorvos A méhgyulladás diagnózis felállítása a tünetek alapján az állatorvosnak lehet könnyű, vagy éppen igen nehéz feladat. A jelek, melyek felhívhatják rá a figyelmet: étvágytalanság, elnehezülés, a gazda mindig arról panaszkodik, hogy az állat hirtelen "megöregedett", azon kívül sokat iszik és vizel, már nem is tudja visszatartani időnként a vizeletét, mint régen. A beszélgetésből kiderül, hogy 3 héttel-2 hónappal ezelőtti időben tüzelt, mely hosszú ideig tartott. A leggyakoribb, hogy az állat idősebb, és még nem szült. Igen könnyű az orvos dolga, ha az állat lázas, és a pérarésből barnás-sárgás váladék szivárog, de ez gyakran elmarad. Természetesen vérvizsgálat, hasi ultrahangos vizsgálat, esetleg hasi röntgen is segíthet, bár kistestű, soványabb kutyán és macskán a has áttapintásakor lehet érezni a kitágult, folyadékkal telt méhszarvakat. Előrehaladott esetben a másodlagosan károsodott máj miatt is mutathat tüneteket: gyakori a sárgaság is ilyen esetben. A diagnózis felállítása után több feladat vár megoldásra: meg lehet próbálni az elsődlegesen beteg szerv, tehát a méh, öblítéssel, és gyógyszerekkel való meggyógyítását, bár a leggyakrabban mégis a műtéti eltávolítására kerül sor, miután a belső mérgezés következményeit is orvosolni kell. Mindez időnként sok időt és törődést igényel, hiszen az ilyen, méhgyulladáson átesett szervezet igen-igen legyengült és kifáradt, védtelen az egyéb fertőzésekkel szemben is. Dr. Bánfi András állatorvos Az ékszerteknősök, különösen kicsi korban, amíg kb. 8-10 cm átmérőt el nem éri a páncéljuk, különösen érzékenyek a nekik nyújtott ételek milyenségére és összetételére. Mivel a szabad természetben ragadozó életmódjuk mellett néha még növényekkel is táplálkoznak, nehéz a természetest közelítő étrendet számukra kialakítani. A táplálékukat általában kisebb puhatestűek, rákocskák, kisebb halak, gyűrűsférgek teszik ki. Az itthon elterjedt marhahús-párizsi-száraz teknőseledel etetés sokszor túlságosan egyoldalúnak számít, mely nélkülözi a teljesértékűséget a vitaminok, ásványianyagok és az egyéb fontos összetevők szempontjából. E diétásnak számító étrend következtében testszerte kialakulhat súlyos ödéma (vizenyő), mely először a szemhéjakon vehető észre, mert azok is megduzzadnak. Ilyenkor az állat szemét nem is tudja már kinyitni, táplálékát sem tudja felkeresni. Csontgyengeség alakul ki, fájdalmai miatt a helyváltoztatás is nehezére esik, végül a páncélja is felpuhul, benyomhatóvá válik. Mindezen elváltozásokat a "páncélgyulladás" nevű betegségnek hívjuk. Súlyos esetben az állatorvos injekciókkal általában tud a betegen segíteni, de a megelőzés egyszerűbb, változatos étrend javasolható: tubifex, kisebb halak, és csigák, néha lisztkukac, hangyatojás, hetente egyszer húsdarabok, szárított eleség, két-három hetente macskaeledel. A jól sikerült etetéssel egészséges és kiegyensúlyozott fejlődést biztosíthatunk ezeknek a szemet gyönyörködtető, aranyos kicsi hüllőknek. Dr. Bánfi András állatorvos A parlagfűvirágzás hatása kutyára és macskára Egyre gyakrabban találkozik az állatorvos azzal a ténnyel, hogy a háziállatokon is komoly allergiás megbetegedéseket okoznak a virágpollenek, mostanában a leggyakrabban a parlagfű. A leggyakoribb tünete a kötő-hártyagyulladás okozta állandó könnyezés és a különböző bőrtünetek. A leggyakoribb a kipirultságot eleinte nem mutató bőrterület intenzív nyalogatása, vagy kíméletlen vakarása. A néha a test jelentős részén keletkezett viszketegség (bár leggyakrabban mindez a farok fölött a faron és a mellkas két oldalán szokott jelentkezni) később, elhanyagolt esetben az állandó mechanikai behatás miatt felületes, majd mélyre terjedő gennyes gyulladást okoz, mely már valóban komoly veszélyekkel jár. A legjobb, amit tehetünk, hogy az ilyen, kipirult és váladékozó területről a szőrt lenyírjuk, és eltávolítjuk a váladékot. Fertőtlenítő oldatos lemosás után valamely hűsítő hatású gyulladáscsökkentő és antibiotikum tartalmú kenőcs használható. Mindezt naponta többször érdemes végigcsinálni. A viszketegség ellen egy jó minőségű fertőtlenítő samponnal való fürösztésnek általában van haszna. A gyógyszeres kezelést bízzuk az állatorvosra. A tünetek elnyomásán kívül kimutatott parlagfű, vagy egyéb pollenre kialakult allergia kezelhető, sőt gyógyítható bizonyos érzéketlenítéses eljárással, amely még ma viszonylag költséges és időigényes gyógyítási mód. A kötőhártya gyulladása jól kezelhető szemcseppekkel, vagy szemkenőccsel. Ha az állaton az allergiás tünetek az év hasonló idejében jelentkeznek, mint az oly gyakori, érdemes a "szezon beköszönte" előtt megelőző gyógyszeres kezelést folytatni. Így megkísérelhetjük az allergén kapcsolódási pontjait előre gyógyszerrel "lefoglalni". Dr. Bánfi András állatorvos Tomboló kullancs által terjesztett megbetegedés, járvány? A fővárosi állatorvosi rendelőkben, ezekben a kora tavaszi hetekben hirtelen megnőtt a kullancs által terjesztett betegségben szenvedő betegek száma. Kutyán, legfőképpen az ún. babeziózis okoz komoly gondokat. A tulajdonos legelőször az állat levertségén és étvágytalanságán kívül a magas lázát veszi általában észre először. Természetesen mindez más betegségeknél is hasonlóan kezdődik, de itt a kórtörténetben az is szerepel, hogy 3-10 napja kullancsot találtak a kutyában, esetleg egy erdei séta, vagy egy balatoni,-folyóparti kirándulást követően. Fontos tudni, hogy természetesen nem minden kullancs fertőzött, de ezek aránya fokozatosan emelkedik. Ma már nem ritka, hogy a peremkerületekben élő, és azt soha el nem hagyó kutya a kertben is összeszedhet fertőzött kullancsot. Az első, igazán jellemző tünet a vérfestékvizelés lesz, mely a vizelet színét kávébarnára színezi. Később, kezeletlen esetben a sok festékanyag (hemoglobin) eltömeszeli a veséket, így azok, egyre kevesebb szűrletet termelnek, végül is működésképtelenné válnak. Mindezt hányás és a vizelet mennyiségének csökkenése jelzi. Az állat hamarosan komatózus állapotba kerül, majd veseelégtelenség, vérszegénység és sárgaság tünetei kíséretében elpusztul. Ha időben felismeri a gazdi, hogy a kutya beteg, és orvoshoz fordul, a fertőzés súlyos következményei megelőzhetők gyógyszeres és erőteljes infúziós-vizelethajtó terápiával! Dr. Bánfi András állatorvos A hosszúszőrű macskákra jellemző, hogy a mosakodásukkal, melyet előszeretettel végeznek, időnként, főleg abban az időben, amikor szőrváltásuk zajlik, nagy mennyiségű szőrt nyelnek le. Ehhez hozzájárul jellemzően reszelős nyelvük, mely ilyenkor úgy viselkedik, mint egy szőrkefe. Megtapad rajta a nyalakodás során, az állat a torok irányába juttatja a szőrszálakat, majd a nyelési reflex beindul. A lenyelt szőr- a gyomor-bélcsatornában csomóvá összeállva, mennyiségéből adódóan komoly gondok, (legfőképp állandósuló) hányás és esetleg részleges, néha teljes bélelzáródás oka lehet. A zöld növény (pl. búza) rágcsálásával a macska elősegítheti a szőrlabda kiürülését, de mindezt érdemes megelőzni. A legegyszerűbb, ha az állatot naponta legalább egy alkalommal alaposan kifésüljük egy arra alkalmas fésűvel, vagy kefével. Mindez sokat segít, de vedléskor nem elegendő. A "pet-shopokban" kapható az ún. szőroldó paszta, mely rossz elnevezés, mert nem oldja, csupán a szálak összetapadását gátolja meg, ami teljesen elegendő és a következményeket valóban kivédi. Az összetapadni nem tudó szálak a bélsárral minden gond nélkül egyszerűen kiürülnek. Az adagja az ilyen pasztáknak gyártmányonként eltérő, de általában naponta kb. egy pasztacentiméternyi mennyiséget kell az állat szájába, ételére, vagy a lábára kenni, amit onnan a macska mosakodásakor lenyal majd. A vedlés idejében, főleg perzsamacskáknál és azok keverékeinél, vagy olyan macskák esetén, melyeknél a szőrcsere folyamatos, az ilyen megelőző "gyógyszerelés" átmenetileg, vagy állandó jelleggel is indokolt lehet. Dr. Bánfi András állatorvos Mit tegyünk a tejfoggal, ha nem esik ki magától? Macskán, de legtöbbször kistestű, ún. törpe kutyafajtáknál találkozhatunk azzal a kóros jelenséggel, hogy fogváltáskor a maradó fog kibújásakor nem következik be a tejfog kihullása. Ez leggyakrabban a metsző, és az agyarfogakat érinti. Az okok között valószínűleg az játszik szerepet, hogy a hosszú és vékony gyökérrel rendelkező tejfog mellé úgy nő a maradófog, hogy nem gyakorol rá nyomást, így annak sorvadása és felszívódása sem jön létre. Az ílymódon egymás mellé került fogak helyigénye természetesen nagyobb a normálisnál, ami fogállásbeli rendellenességeket okoz. Ha az állat 6-7 hónapos korát elérte, (ilyenkor már a fogvéséskor a fogcsírát nem tudjuk sérteni) a ki nem esett tejfogakat el kell távolítani altatásban annak érdekében, hogy a maradófog a helyére kerülhessen. Némelykor ez már segítség nélkül nem következik be, ilyen esetben a fogszabályozás eszközével kell élni. Nem csupán esztétikai hibáról van itt szó! Az állkapocs jó záródása, a fogak tökéletes illeszkedése elengedhetetlenül szükséges a rágáshoz, de nem egyszer a helyére nem kerülhetett alsó agyarfog a szájpadlásban váj magának mélyedést... Mindez állandó fájdalommal, és a rendellenes mélyedésben megülő eleség bomlásával, tehát gyulladásos elváltozásokkal is jár. Az ilyen fogrendellenességek nem mindig tűnnek az állat gazdájának fel, de az állatorvosnál tett látogatáskor (pl. védőoltás beadása miatt) egy gyors szájvizsgálat során kiderül, és a beavatkozásokat a megfelelő időben célszerű elvégeztetni! Dr. Bánfi András állatorvos Nyári betegsége a kutyának és a néha egyéb állatnak, mikor pici apró legyek szállják meg a fülét. Nem hagynak nyugtot neki, vérszívásuk következtében a fül széli részét egy speciális, semmivel össze nem téveszthető, könnyedén onnan lemorzsolható, törmelékes váladék fedi be. A legyek okozta bőrgyulladás egy formája ez, ami eleinte talán nem is annyira feltűnő, később, a legyek és a váladék mennyiségének növekedésével egyre ijesztőbb és kellemetlenebb lehet. A megoldás rendkívül egyszerű, állatorvosi vényre kapható, külső paraziták ellen használt, a kérdéses állatfajon engedélyezett ecsetelő-fürdető szer naponta két alkalommal való bedörzsölése a fülszélen rövid idő alatt biztosítja a legyek távolmaradását, és így a bőrgyulladás is gyorsan gyógyul. Dr. Bánfi András állatorvos Tenyésztők általában tudják, de sokan nem hallottak arról, mikor szabad és mikor nem a vakcinákat kutyán beadatni. A megszületendő újszülöttek érdeke, hogy minél átütőbb legyen az a speciális gamma globulin mennyiség, amit az életük első 12 órájában magukhoz vesznek. Ennek érdekében az anyakutyát érdemes a fedeztetés előtt "felül immunizálni", (ami azt jelenti, hogy egy, a szuka szempontjából elégséges immunizálási szintet egy új emlékeztető oltással megemeljük) aminek a jótékony hatását a kölykök látják. De sokszor kérik az állatorvost ugyanezen okokból- már a szuka vemhességi idejében- való beoltására, ami veszélyes lehet. A normális körülmények között használt parvo vírus elleni védőoltás, vagy a kombinált védőoltás parvo komponense vetélést okozhat, ami nem csak a kölykök elvesztését jelentheti, hanem a szuka életét is veszélyeztetheti, így kerülendő. (Van azonban forgalomban olyan elölt vírust tartalmazó oltóanyag, melyet szinte kizárólag ilyen, különleges esetben alkalmazunk, melynek az említett vetélést okozó hatása elhanyagolható.) Dr. Bánfi András állatorvos Sokszor előfordul, hogy a tengerimalac gennyes bőrgyulladását létrehozó kórokozók a faforgáccsal érkeznek a terráriumba, és az általuk okozott kisebb-nagyobb hámsérülések megteremtik a kórokozók bőrbe hatolását is. A faforgácsot ilyenkor érdemes tisztára mosott, és a sütőben sterilizált homokra cserélni, de átmenetileg papírforgács is használható ilyen esetben. (A faforgács bőr és kötőhártya allergiát is okozhat, ha az állat allergizálódik pl.: a fenyőfa forgácsára, a bükkfa, vagy más fafajta forgácsára való átállás eredményesen szünteti a tüneteket.)
A gennyes bőrgyulladás sokszor komoly gyógykezelést igényel, nem elégséges a szőrtől megfosztott bőrterületek helyi fertőtlenítő kezelése, hanem antibiotikumos kezelés is szükséges, melyet injekcióban a legkönnyebb naponta az állatorvosnak beadni, a szájon át való kezelés ebben az állatfajban nehézkes. Az állat különleges emésztése miatt a bőrgyulladás kórokozóinak elpusztítására korlátozott számban használhatók fel antibiotikumok, hiszen a számára oly szükséges egészséges bélflóra esetleges károsodását nem minden esetben éli túl! Dr. Bánfi András állatorvos Parlagfűvirágzás hatása a kutyára és a macskára Egyre gyakrabban találkozik az állatorvos azzal a ténnyel, hogy a háziállatokon is komoly allergiás megbetegedéseket okoznak a virágpollenek, mostanában a leggyakrabban a parlagfű. A leggyakoribb tünete a kötő-hártyagyulladás okozta állandó könnyezés és a különböző bőrtünetek. A leggyakoribb a kipirultságot eleinte nem mutató bőrterület intenzív nyalogatása, vagy kíméletlen vakarása. A néha a test jelentős részén keletkezett viszketegség (bár leggyakrabban mindez a farok fölött a faron és a mellkas két oldalán szokott jelentkezni) később, elhanyagolt esetben az állandó mechanikai behatás miatt felületes, majd mélyre terjedő gennyes gyulladást okoz, mely már valóban komoly veszélyekkel jár. A legjobb, amit tehetünk, hogy az ilyen, kipirult és váladékozó területről a szőrt lenyírjuk, és eltávolítjuk a váladékot. Fertőtlenítő oldatos lemosás után valamely hűsítő hatású gyulladáscsökkentő és antibiotikum tartalmú kenőcs használható. Mindezt naponta többször érdemes végigcsinálni. A viszketegség ellen egy jó minőségű fertőtlenítő samponnal való fürösztésnek általában van haszna. A gyógyszeres kezelést bízzuk az állatorvosra. A tünetek elnyomásán kívül kimutatott parlagfű, vagy egyéb pollenre kialakult allergia kezelhető, sőt gyógyítható bizonyos érzéketlenítéses eljárással, amely még ma viszonylag költséges és időigényes gyógyítási mód. A kötőhártya gyulladása jól kezelhető szemcseppekkel, vagy szemkenőccsel. Ha az állaton az allergiás tünetek az év hasonló idejében jelentkeznek, mint az oly gyakori, érdemes a "szezon beköszönte" előtt megelőző gyógyszeres kezelést folytatni. Így megkísérelhetjük az allergén kapcsolódási pontjait előre gyógyszerrel "lefoglalni". Dr. Bánfi András állatorvos Számos kedvenc állat számára épp oly keserves az iskolakezdés, mint sok kisdiák számára. A nyári szünidőben gazdi és állat szinte összenőttek, együtt kirándultak sétáltak, futkároztak. Az iskolai elfoglaltság ezt a szoros és gyakori együttlétet nem teszi lehetővé. Hiányzik ez ám mindkettőjüknek! A kutya, vagy más állatka sehogy sem érti, miért e hirtelen változás a gazdi viselkedésében? Fontos tehát, hogy a lehetőségekhez képest megnyugtassuk: lehetőleg figyeljünk őrá, amikor sétáltatáskor, vagy más alkalommal együtt vagyunk vele, éreztessük, hogy fontos nekünk. Legyünk tekintettel az ő "órájára" is. A rendszeresség és a pontosság megnyugvást és boldogságot hoz a gazdi és az állat kapcsolatában... Dr. Bánfi András állatorvos Különösen nőivarú, de kutyánál érdekes módon a hímivarú egyedek között is viszonylag gyakran előforduló lágyéksérv, nagy veszélyt jelenthet az állatra. A sérv ebben az esetben azt jelenti, hogy a belső és a külső lágyékgyűrűn átbújó hashártyazsákba hasi képletek: méh-, bélrészletek, különböző, zsírt tartalmazó felfüggesztő szalagok, de akár húgyhólyag is, stb. kerülhetnek, általában annak különös tágassága miatt, a hasprés miatt. A kicsúszott szervek, vagy azok részletei jelentős feszülést, fájdalmat okozhatnak, ritkán jön létre tünetmentesen, (ilyen rendkívül tágas lágyékcsatorna esetén a sérvtartalom magától vissza is csúszhat a hasüregbe). A kizáródás, mely a lágyéksérv kialakulása után bármikor létrejöhet, akut veszélyt: hasűri katasztrófát, sokkot, fájdalmat, kékesen feszülő bőrt, melyen át savó szivárog, megduzzadt hereborékot, stb. jelent, mely késedelmes kezelés esetén az állat életét is kiolthatja. A sérv mérete általában ijesztő, de pusztán a nagyság alapján nem lehet a kizáródási veszélyt előre megállapítani. Kis sérvtartalom is kizáródhat, míg a nagykiterjedésű, már járási nehézségeket, esetenként az azonos oldali hátulsó végtag enyhe ödémáját is okozó sérv nem mindig hajlamos a kizáródásra. A rendkívül fájdalmas, fent leírt tünetek kíséretében lejátszódó kizáródás azonnal orvosolandó, melynek érdekében a legközelebbi állatorvost fel kell keresni. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatokat is gyötrik a szúnyogok A gemenci és más, korábban a Duna által elárasztott kisebb-nagyobb területen, melyről levonult az ár, a többek között hatalmas mennyiségű szúnyoghaddal kell az embereknek és állatoknak egyaránt nap, mint nap megküzdeniük. A szúnyoginvázió nyugtalanítja az erdőben lakó állatokat, állandó mozgásra készteti őket, zavarja pihenésüket. De nem kíméli az ilyen ártéren sétáltatott kedvenc állatokat, azok gazdáit sem. Dr. Bánfi András állatorvos Lakásban tartott mérgező növények? Az azálea fajok közé tartozó Rhododendronok (pl.: molyhos azálea, szálkás a; csinos a; tüzes a.) a mérgező növények jeles képviselői a lakásokban. A növény minden része, még a nektárja (nedve) is tartalmaz mérgező, ún. glikozid típusú toxinokat, melyek elfogyasztása után nyálzás, hasmenés, étvágytalanság, hányás, hasi fájdalmak jönnek emlős állaton létre. Később a méreganyag idegrendszert károsító hatására görcsök, izomremegés, gyengeség, szívfrekvencia lassulás, vérnyomásesés, teljes kimerültség alakulhatnak ki, mely már, - nagy mennyiségű növényi rész elfogyasztásakor- az állat életét is veszélyezteti (légzési zavar-bénulás). Dr. Bánfi András állatorvos A papagájcsőr folyamatos növekedése normális dolog, de a túlnövés azt mutatja, hogy nem tudja min, vagy mivel koptatással karbantartani azt! A meghosszabbodott szaruképletek a táplálékfelvételt megnehezítik, majd lehetetlenítik, mely eléhezéssel fenyegethet. Tehát ha már túlnőtt helyzetűek csőrkávák, azt az állatorvossal meg kell kurtíttatni. Optimális az lenne, ha saját magának képes lenne mindezt megelőzni. Az állateledel boltokban lehet puha szépia csontot, vagy rúddá tömörített mageleséget kapni ebből a célból, amit a kalitkában lógassunk fel olyan helyre, ahol a papagáj jól elérheti. Ha a koptatásra lehetősége van, vagy már az eleséghez is ilyen formában jut hozzá, az a csőr állapotát karban tartja. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatorvosok egy része többek között amiatt nem lett orvos és foglalkozik inkább állatokkal, mert nem bízik meg az emberekben, vagy nem tartja az embereket elég őszintének, már ami a gyógyításukat illeti. Sokszor érzem én is, hogy a gazdik nem azt, és nem úgy mesélik el, ami, vagy ahogy az állattal korábban történt. De ennyire fontos lenne az őszinteség a gyógyításban? A diagnózis kialakításának első, és sokszor igen fontos része az ún. kórelőzmény, vagyis az előtörténete az esetnek. Ez lehet igen előrevivő (pl.: látták, hogy ezt, vagy azt a mérget ette meg, vagy fertőző beteggel volt együtt, stb.) de néha kifejezetten megtévesztő is. Utóbbira jó példa, hogy egy adott eseménnyel összefüggésbe hozza a tulajdonos a megbetegedést, és ezt tényként tálalja. Pedig lehet, hogy mindez, puszta véletlen, nincs ok-okozati összefüggés a két dolog között. Ezek között az információk között meg kell tanulnia az állatorvosnak szelektálni. De sajnos az is előfordul, hogy a gazdi akarattal félrevezeti az állatorvost, hogy az ő felelőssége és szerepe a megbetegedésben ne derüljön ki. (Szégyenli). Pl.: évek óta oltatlan állatról állítja, hogy rendszeresen megkapta a megfelelő oltásokat. Ezzel megtéveszti az állatorvost, akinek (és a betegnek) sok idejébe kerül, mire rájön, hogy valami itt nem stimmel, és esetünkben bekéri az oltási könyvet. Tehát az őszinteség és a bizalom az állatorvoslásban is szükséges, mert az állat sajnos nem tudunk beszélni... Dr. Bánfi András állatorvos Diagnosztikai eszköz-kavalkád a gyógyítás fő értékmérője? Sok állatorvos szembesül azzal a ténnyel, hogy az állattulajdonosok gyakran előnyben részesítik egy-egy állat megbetegedésekor azt az állatorvost, aki több diagnosztikai orvosi készülékkel rendelkezik. (Röntgen, ultrahang, endoszkóp, mikroszkóp, kézi labor, stb...) Az ilyen megkülönböztetés nem biztos, hogy jó, hiszen az állatorvos munkájának nem a gépek a jelzői, hanem az elégedett tulajdonosok, és a gyógyult, megmentett állatok sora. Magyarországon nagyon jó diagnosztikai munkára oktatják az egyetemen a hallgatókat, melynek alapja a korrekt fizikai vizsgálat. Természetesen nem szabad a kiegészítő vizsgálatok jelentőségét lebecsülni, de szerencsére ez is megoldott a legtöbb településen, hiszen az egyik állatorvos ezt, a másik azt a diagnosztikai berendezést vásárolja meg és alkalmazza jó eredménnyel. Az állatorvosok "összedolgoznak", hiszen a nagyértékű berendezések kihasználtsága is ezt indokolja, illetve a nagyobb esetszámból a tapasztalat is előnyös módon koncentrálódni tud egy helyen. Tehát nem biztos, hogy az a jó állatorvos, aki a "legfényesebb géppel rendelkezik", (és esetleg a kis esetszáma miatt bizonytalan azok használatában) hanem, aki megalapozott vizsgálatai alapján a rendelkezésére esetleg éppen nem álló, de szükséges kiegészítő vizsgálat elvégzésére a (közeli), avval rendelkező, gyakorlott kollégához küldi a beteget. (Aki természetesen korrekt vizsgálati lelettel visszaküldi a kezelő állatorvoshoz.) A diagnosztikai munka így válhat teljessé az állatok gyógyulása érdekében, a racionalitás jegyében. Dr. Bánfi András állatorvos Szavatosság a kisállattenyésztésben A szavatosság kérdése gyakran felmerül, ha fejlődési rendellenességet állapít meg az állatorvos egy kutyánál, vagy egy macskánál, mely lényegesen befolyásolja a továbbtenyészthetőségét. Általában a szavatosság határideje 60 nap, de abban az esetben, amikor a fejlődési rendellenességet még alapos, gondos állatorvosi vizsgálattal sem lehet ezen időszakon belül felismerni- a határidő 1 évre tolódik ki. Dr. Bánfi András állatorvos Tacskó, uszkár, boxer, vagy épp német juhász? Sokan készülnek gyermeküknek, feleségüknek, férjnek karácsonyra kiskutyát vásárolni. De melyik az igazi, hiszen nem mindegy, mi illik a családhoz, a gyerekekhez? Dr. Bánfi András állatorvos Házi koszttal vagy kész állateledellel etessük kedvenceinket? Sok állattartónak komoly gondot okoz e kérdés megválaszolása. Dr. Bánfi András állatorvos Városokban, de bárhol az országban, ahol a hó ellen sózással védekeznek, az időjárás mostanában sok panaszt okoz a "cipő nélküliek" számára, tehát az állatoknak. Dr. Bánfi András állatorvos Miért van a macskának bajusza? Hogy lehetséges, hogy a macska a sötétben is villámgyorsan reagál? Az éles látása bizonyosan ne tenné ezt lehetővé! A bajusza az az érzékszerve, amivel minden mozgást és rezdülést megérez a közvetlen környezetében, méghozzá oly érzékenységgel, hogy a "macskaszemet" is pótolni tudja. A bajuszával távolságot mér, kikerüli az akadályokat, és mintegy műszerrel, beméri az áldozatát. Ezért semmi nem borzasztóbb egy derék macska számára, mint a bajusz szőrök elvesztése, vagy részleges letörése, minek következtében elveszti az orientációját, körbe-körbe rohangál és sokszor nekimegy mindennek, mintha megvakult volna. Dr. Bánfi András állatorvos Vajon mit érezhet egy állat, amikor reggelre fehér lepel borítja el a tájat, elfedve minden szagot és nyomot? Dr. Bánfi András állatorvos A prostata egy váladékot termelő szerv, mely a húgyhólyag mögött a kismedencében, a húgycsövet részben körülölelve található. A termelt váladékát a húgycsőbe juttatja. Gyakori panaszokat okozó elváltozásai a különböző eredetű megnagyobbodások: a prostata-ciszta,-tályog,-daganat, és a jóindulatú megnagyobbodás , vagy más néven hipertrófia. Mindezek a problémák, bár más-más eredetűek, tüneteiket tekintve nagyon hasonlóak: nehezítik a bélsár kiürítését, mely az egyre gyakoribbá váló bélsárrekedésekben mutatkozhat meg. Lehetetlenné teszik a húgyhólyag teljes kiürülését, mely gyakoribb és kevesebb vizeletürítésben, és időnkénti hólyaggyulladásban nyilvánulhat meg. Jellemző az ilyen kutyára, hogy gyakorta van bélsárürítési, vagy vizeletürítési ingere, melynek során a fajra megfelelő pozíciót is felveszi, erőteljes hasprést is megfigyelhetünk, eredmény nélkül. A különböző megbetegedési formák, műtétes, vagy/ és gyógyszeres kezelést igényelnek. A leggyakrabban jelentkező hipertrófia gyógykezelése során azt használjuk ki, hogy a prostata nemihormonfüggő szervként, ilyen hormonokkal nagysága és működése befolyásolható is. Tartós női hormonkombináció adagolásával, vagy a méginkább a herék eltávolításával (kasztráció) elérhetjük, hogy a prostata zsugorodásnak indul, és az általa okozott nehézségek megszünnek, vagy csökkennek. A ciszta, a tályog operálandó, az igen ritka daganatos elváltozás a szerv műtéiti eltávolítását igényelné, ami nagyon komoly, és sok kivédhetetlen komplikációval járó műtét, nem alkalmazzuk. Mindezen elváltozások főleg idősebb és nagyobbtestű kutyáknál gyakoriak, de bármely életkorban és fajtáná1 is előfordulhatnak. Ezért, ha kutyája ürítési gondokkal küzd és hímivarú, a prostata elváltozásaira is gondolni kell, forduljon minél előbb az állatorvoshoz. Dr. Bánfi András állatorvos Az egészséges emlősállatok és a madarak testhőmérséklete állandó. A váltakozó külső hőmérséklettől függetlenítik magukat, ami persze sok energiájában kerül a szervezetnek. Vannak viszont olyan betegségek, és állapotok, amikor a hideghatást a szervezet veszélyes lehűlése követi. Hormonbetegségekkor, kimerült energiaállapotban, valamilyen egyidejű lappangó fertőzöttség esetén (vírusos, baktériumos, gombás, parazitás) a szervezet nincs abban a helyzetben, hogy a hideg okozta stresszt is ki tudná védeni, az állat nyálkahártyái súlyosan lehűlnek, aminek a következménye pl.: orr, garat, tüdőgyulladás. Különösen az olyan állatokat kell félteni a komoly (-10-20 fok) hidegtől, amelyek meleg, fűtött (túlfűtött) lakásban élnek, majd egyszerre csak a hideg hóban találja magát sétakor. Fontos ilyenkor, hogy az állat folyamatosan mozogjon. Nagy hidegben ne álljunk le a kutyás társakkal hosszabban beszélgetni, hanem egy jó tempóban megtett séta után nyomban forduljunk haza. Dr. Bánfi András állatorvos Kutyáknak is, mint szinte minden állatfajnak viszonylag gyakran jelennek meg bizonyos veleszületett fejlődési rendellenességei, aminek kiszűrése komoly állatorvosi és tenyésztői feladat. Az állatorvos munkája és felelőssége, hogy megállapítsa az elváltozást, ha tudja gyógyítsa annak következményeit, a tenyésztők feladata az ilyen állat tenyésztésből való szigorú kizárása (szelekció) ami az állományok védelmét szolgálja, tehát ebben az értelemben a fajta genetikai állapotának megóvását szolgálja. Dr. Bánfi András állatorvos Késő tél-kora tavasz a kutyák fő párzási szezonja Február vége-március a fajfenntartás általános időszaka. Sokan már nagyon várják a tüzelési időszakot, hogy végre pároztathassanak és almot hozzanak le, ami valóban nagy élmény a családnak. De sokan nem akarják ezt, ők vajon milyen módon védekezhetnek a nem kívánt párzás elkerülésére? Kínálkozik az elzárás, mint legegyszerűbbnek tűnő módszer, bár aki egy kutya 3 hetes tüzelési időszakát már átélte, általában nem rajong e lehetőségért. Ilyenkor segítség, ha a sétáltatáskor "kan kutya távoltartó spray"-vel befújjuk a genitáliák bőrét, így semlegesítve az ivari szagot és talán mentesülünk a kígyózó kutyakísérettől. A hormonális fogamzásgátlás időszaka a mostani, a tüzelés előtt az állatorvos által felírt tabletták beadásával, vagy injekció segítségével, viszonylag alacsony mellékhatások rizikója mellett a következő tüzelés kimarad. Két egymás után következő ciklus kimaradása után hagyni kell egy természetesen lezajlott tüzelési periódust. Az ivartalanítás végleges megoldás, annak, aki soha nem szeretne foglalkozni ezzel a kérdéssel, a legjobb is. A nem kívánt, véletlen párzás okán létrejött vemhesség viszonylag kevés rizikóval megszakítható kb. félidőben, de mindez megelőzhető, ha figyelemmel kísérjük a macska, vagy a kutya ciklusát és tisztában vagyunk a lehetőségekkel. Dr. Bánfi András állatorvos Sokszor kegyetlennek állítják be azt a kutya, macska, görény, nyúl, vagy bármely kisállatot tartó gazdit, ha ivartalaníttatja kedvencét. Ha mindent mérlegelünk, ennek az utódnemzést gátló eljárásnak igen kevés mellékhatása, vagy szövődménye lehet, és előnye adott esetben, hogy egy életre szól. Sokan nincsenek abban a helyzetben, hogy tenyésszenek az állatukkal, (helyhiány, időhiány, örökletes betegség hordozása, stb.) ilyenkor a megfelelő időben elvégeztetett ivartalanítás, jó megoldásnak számít. Más esetben főleg a hím állatoknál az esetlegesen fellépő agresszivitás, vagy az ivari szagot a lakásban, vagy a ház környezetében szétárasztó spriccelés (kandúrok) miatt kerül sor az ivartalanításra. Ha választani kell, hogy a nőstény, vagy a hím kerüljön műtétre a jó választás a nőstény, hiszen bármely más hím is fedezheti az ivarzó nőstényt. Az ivarzó állatok illatanyagai messze szétáramolva nagy területről hívogatják a fajbelieket. Komoly csapat verődhet össze a kerítésen kívül (és belül). A kanok, kandúrok elkóborlásának fő oka ez, ami néha nagy aggodalommal tölti el a tulajdonosokat, és valóban: sok autóbalesetet történik ilyenkor. Megelőzni ezt, szintén az ivartalanítással (castratio) lehet, vagy a következetes, de nem mindig sikeres elzárással. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatvédelem a nagyvárosokban jelenleg is még gyermekcipőben jár. Az egyik oldalon a lelkes állatvédők, a másik oldalon az átgondolatlan, hányaveti hozzáállás az állatokhoz az emberek részéről. Az állatvédők túlterheltek, frusztráltak, néha megkeseredettek, az a kevés menhely, ami van, túlzsúfolt, általában a finanszírozásuk ingatag lábakon áll, néha szörnyű körülmények között élnek ott az állatok és dolgoznak ott emberek, az állatokért. A nyugati példák igen mutatósak: hatalmas savállóacél kennelben aranyos, jól ápolt és gondozott, jól táplált állatok várják békésen új gazdájukat. Csakhogy ami jelentősen más, az az emberek, állatokkal kapcsolatos hozzáállása. Nem a pénzbeli különbségek a legfőbbek. (Bár az is jelentős) Az állattartás népszerű nálunk, de ahogy problémák merülnek fel, vagy kiderül, hogy az állattartás pénzbe kerül (etetési, tartási, orvosi költségek) sokszor igen gyorsan meggondolják magukat az emberek. A gyermeknek ajándékba vásárolt állatok sorsának egy részét a szülők elfoglaltsága, toleranciája dönti el, amikor a gyerekek számára a napi feladatok már terhessé válnak. Magyarországon nap, mint nap megtörténik, hogy a megunt állatot "elbocsátják", kidobják az utcára. Legfőképp a macskák kerülnek ilyen sorsra, mert az emberek azt hiszik, hogy ők így is, úgy is megtalálják a betevő falatjukat. Pedig a helyes magatartás az lenne: ivartalanítani, és az életkörülményüket javítani. Az ivartalanítás nélkül kidobott macska szaporulata a kóbor állatok számát ugrásszerűen emeli, és helyzetüket tovább rontja. A számos kukát borogató kutya, szemétben turkáló macska ingerültté teszi az embereket, napi látványuk ellenük hangolja őket. Tehát a hozzáállás, a felelős gondolkodás elterjedése a legjobb megoldása a nagyvárosok állatvédelmének. Ha mindez javul, pénz is lesz, mert az emberek adakozó kedve is javul. Mindez azonban még messze van... Dr. Bánfi András állatorvos A köhögés egy nagyon fontos védekező reflex, mely lehetővé teszi a légutakba, a torokba került irritáló anyagok -legyen az szilárd, vagy légnemű anyag- gyors és hatékony eltávolítását. Köhögést azonban számos más ok is kiválthat. Gyakorta tapasztaljuk, hogy az idős állatok gyenge szívműködése során a tüdőben keletkező ödéma éjszakai, hajnali köhögés, köhécselés okozója lehet. A bármely okból gyulladásban lévő nyálkahártya a garatban, gégében, légcsőben és a tüdőben szintén heves köhögés kiváltója lehet. Előfordul, hogy a garatmandulák jelentős, idült megnagyobbodása az oka a makacs köhögésnek. Az üregébe belógó, a nyálkahártyát izgalomban tartó páros szerv sokszor nem képes már a gyulladás elmúltával sem teljesen visszaalakulni normális nagyságúra. Ilyenkor már csak az eltávolításától remélhetjük a köhögés végleges elmúlását. Mindebből következik, hogy a köhögésre az otthoni házipatikából rutinszerűen adott köhögéscsillapítók átmenetileg elmoshatják ugyan a tünetet, de az okokat nem szüntethetik meg. Fontos tehát az állatorvosi vizsgálat során, az okokat megállapítva, azok megszüntetésén keresztül a köhögést kezelni. Dr. Bánfi András állatorvos A lakásban tartott állatokra is jelentős hatással vannak az évszakváltozások, pedig ott ők is állandó hőmérsékleten élnek. A kertben -udvarban tartott állatokra mindez még jobban igaz. Tavaszra a gazda által összeállított eleségen tartott állatokon a vitaminhiány az emberhez hasonlóan kialakulhat. Ilyenkor az állatok ösztönszerűen esznek olyan növényeket, zöldségeket, gyümölcsöket, amit előtte, utána eszükbe sem jutna felvenni. A tápot fogyasztó állatoknál mindez alig, vagy egyáltalában nem jöhet létre. Az emelkedő mennyiségű napfény hatására a tobozmirigyen keresztül "levezérelve" a hormonháztartás is reagál, növekszik a libidó, a nőstények tüzelési ciklusa beindul, a kanok időnként megharcolnak a legkívánatosabb nőstényekért, gyakorivá válnak a harapott sérülésekkel tarkított szőrű-bőrű, de sérüléseiket büszkén viselő kutyák, macskák látványa. Emitt egy sántító kandúr, ott egy sebeit nyalogató kutya. Dr. Bánfi András állatorvos Az első igazán meleg, tavaszi hétvégén sokan a szabad levegőn, erdőn, mezőn való időtöltést, a sétát, a sportot és a piknikezést választják. A kutyák nagybetűs napjai ezek! Végre "együtt a család", lehet ugrándozni, loholni, hancúrozni, vágtatni korlátozás nélkül. Egy ilyen önfeledt szép nap után előfordulhat azonban, hogy este, vagy másnap reggel kissé furcsán viselkedik az állat, nehezen mozog, nincs rendes étvágya, sokat alszik, pihen. Izomláz ez a javából, a téli tespedés után bizony embernél is gyakorta előfordul, no meg az ember leghűségesebb társánál, ha télen nem vitte a "testedzést" komolyan, hogy most bemelegítés, fokozatosan egyre jobban terhelt izommozgás nélkül kell ilyen módon jeleznek, tiltakoznak az izmok. Múló fájdalom ez, néhány óra- 1-2 nap alatt pihenéssel teljesen elmúlik. Jót teszünk kedvencünkkel, ha másnap kisebb sétára késztetjük, aminek a végén már láthatóan vidámabban kocog, ez a kis mozgatás segít az izomláz oldódásában. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra a legritkább esetben kell, hogy sor kerüljön. Dr. Bánfi András állatorvos Mint jól tudjuk, -hiszen e lap hasábjain is már többször volt róla szó- a veszettség elleni védőoltás minden 3 hónaposnál idősebb kutyánál kötelező évente 1 alkalommal. Az egy év alatti növendék kutyákon az első védőoltást követő 6 hónapon belül az oltás kötelezően még egy alkalommal megismétlendő. Az oltás során egy újabban megjelent rendelet szerint kötelező féreghajtást alkalmazni. Ennek az az értelme, hogy a különböző férgességek járványszerű elterjedtségét jelentősen visszaszorítsuk, hiszen ennek közegészségügyi jelentősége sem elhanyagolható szempont. A féreghajtó tablettát a helyszínen beadhatja az állatorvos, vagy a kézbeadott gyógyszert otthon a gazda, amennyiben az állatorvos nem tart a rendelőben ilyet, receptet ír, mely valamely állatpatikában kiváltható. A védőoltás ára szabadáras, több dologból tevődik össze, nevezetesen az orvosi vizsgálat árából, az oltóanyag, az egyszer használatos tű és fecskendő árából, és az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásnak befizetendő államigazgatási (regisztrációs) díjból. 1 éves kor alatt ún. monovalens, tehát csak veszettség vírusát tartalmazó komponenses oltóanyag használható, 1 éves kor felett a tulajdonos kérése szerint lehetőség van a polivalens, azaz többkomponenses oltóanyagok használatára, amely a veszettség vírusán felül tartalmazza az egyéb, legfontosabb kutyabetegségek gyengített vírusát is, így az állat egyszerre kapja meg ezen betegségek ellen az emlékeztető oltást. Dr. Bánfi András állatorvos Húsvéti állatok rituális áldozata Minden évben meghozzák az állatok a húsvéti áldozatukat akár hisszük, akár nem. Sok nyuszi, kiskacsa, kisliba, és még ki tudja miféle állat kerül ilyenkor fürdőszobába, kisketrecbe, banános ládába, fadobozba éheztetve, vagy túletetve, nem megfelelő eleséggel teletömve, agyonsímogatva, vagy elhanyagolva, először ajnározva, majd hamar elfelejtve, nyűgként. A sorsuk akkor pecsételődik meg, amikor az állatkereskedésben, vagy a piacon, az út szélén, vagy bárhol megvásárlásra kerülnek. Nagyon ritkán - készülnek elő a családok fogadásukra, - és kerülnek így értő, gondos kezekbe, élik túl az első pár hónapot. A konfliktus, ha máskor nem, hát az iskolai szünet kezdetekor válik egyértelművé, amikor az esetleg gondos kisgazdi táborba megy, nyaralni utazik el, hetekre. Ki fogja gondozni az állatot? Nem lehet elvinni magunkkal! -válik ilyenkor egyértelművé. Mi lett volna, ha nem megvesszük az állatot, hanem csak csupán pár hétre "kikölcsönözzük", melyre ma már egyre több a példa, hiszen az emberek általában állatszeretők, nekik is fáj ezen kisállatok sanyarú sorsa. Dr. Bánfi András állatorvos Kedvenceink utaztatása az autóban Egyre gyakrabban utaznak négylábú állataink velünk az autóban rövidebb-hosszabb utakon. Fontos tudni, hogy nem csak ők, hanem mi is veszélybe kerülhetünk egy-egy váratlan esemény kapcsán, legyen az egy baleset, vagy csak egy nagyobb vészfékezés. A mégoly nyugodt állat is tehetetlen testként előrerepülve komolyan megsérülhet, és minket is megsebezhet ilyen alkalommal. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak a mi, hanem az állat utazását is átgondoljuk. Trenírozzuk az autós utazáshoz a macskát és a kutyát is. Minél nyugodtabban viselkednek, annál jobb. Ha kombi autó utasterében szállítjuk őket, szereltessünk be védőhálót. 4 ajtós kocsiban szoktassuk kedvencünket a hátsó ülés előtti padlóra, a lábhoz. Amerikában kifejlesztettek már a sok baleset miatt egy speciális hámot nagytestű kutyák számára, mely csatlakoztatható az övhöz. Macskát, és egyéb kisebb állatokat a legjobb, ha jó minőségű szállító ketrecben utaztatjuk, melyet jól rögzíthetünk akár, az üléshez is. Dr. Bánfi András állatorvos A megvásárláskor sok jó tanácsot kaphatunk a tenyésztőtől és az állatorvostól, ha kiskutyát veszünk. Néhány igényes tenyésztő írásban leírt tanácsait adja át a vevőnek az eladáskor. Néhányan a kiskutyát egyenesen az állatorvoshoz viszik, hogy ott kapjanak eligazítást az esetleges teendőkről. Dr. Bánfi András állatorvos Hogyan hűsítsük a kedvenceinket, ha nagy a hőség? A köhögés oka valószínüleg nem önmagában a por, hanem az ahhoz kapcsolódó pollenek, tehát különböző virágporok okozta allergia. Sajnos kisállatoknál is egyre gyakoribb a kezelendő allergia, mely persze minden fehérjetermészetű anyagra kialakulhat, így akár az étel egyes fehérjéi ellen is. Száraz időben a pollen terjedése kifejezettebb, mint nedves, esős időben. A por önmagában ritkán olyan tömény, hogy állandó köhögést-tüsszögést váltson ki, de extrém viszonyok között elképzelhető. Dr. Bánfi András állatorvos Kötőhártyagyulladás az autóban Sok kutya imád utazni. Most van is lehetősége bőven, mert a nyár a nagy kirándulások, nyaralások, utazások ideje. A legtöbb kutya szereti kidugni a fejét a kocsi ablakán, miközben az száguld. Élvezi, hogy a szellőben lobognak a fülei, a szőre, egy-egy illatfelhő úszik el az orra előtt. Mindez nagyon izgalmas, amiért érdemes lelkesedni. Dr. Bánfi András állatorvos Mit kell tennünk, ha kutyánkkal kirándulni akarunk, vagy akár csak sétáltatni szeretnénk a nyári hőségben? A kutya önszántából soha nem mozogna a tűző napon, a déli forróságban. Ha mégis ezt kell tennie, akkor tudnunk kell, hogy mindezt nehezebben viselik a nagyobb testű, sötét színű kutyák, mint a kisebb testű, világos színűek. A kutya nem tud izzadni, ami komoly nehézségeket okozhat számára, mert pusztán a lihegéssel leadott hővesztés néha, bizonyos körülmények között nem elegendő, ilyenkor az állat keresi a hűvös helyet, padlót, amire ráfeküdve hűtheti magát. A magas páratartalom még nehezebbé teszi a hőleadást számára. Biztosítanunk kell tehát számára a lehetőséget, hogy hűthesse magát, időnként itassuk meg, nedvesítsük be a bundáját, és legfőképp ne kívánjunk tőle "csúcsteljesítményt". Hagyjuk rendszeres időközönként, hogy az árnyékban hűsölhessen. Ha látjuk, hogy intenzíven liheg, a nyelve állandóan kilóg a szájából, színe sötétebb a megszokottnál, haladéktalanul álljunk meg és hűtsük le. A hőtorlódás, vagy hőguta könnyen kialakulhat ilyen körülmények között, -de kiállításokon, ahol nincs árnyék és friss víz itatási lehetőség, autóban, vagy más, szellőzetlen, rendkívül gyorsan felmelegedő helyiségben, vagy mondjuk a kocsma előtt kikötve a tűző napon-, szintén hamar oka lehet a hőgutának. Az oldalán fekvő, intenzíven lihegő, eszméletét vesztett állatot azonnal kezelésbe kell venni, mert a tartós magas hőmérséklet halálhoz vezet. Árnyékba kell vinni, alaposan meg kell locsolni, és, ha lehet, hideg vízzel meg kell itatni, vagy beöntés formájában kell azt bejuttatni. Fontos, hogy mihamarabb állatorvoshoz kerüljön, mert egy bizonyos idő eltelte után a folyamat már visszafordíthatatlan... Dr. Bánfi András állatorvos Sok feszültség forrása lehet, ha egy társasüdülőben, kempingben, vagy pl.: strandon, kutyánk viselkedésével, akárcsak jelenlétével zavar másokat. Hogyan lehet szinte "láthatatlanná" tenni kis kedvencünket ilyen helyzetben? Amit tudnunk kell: az ismeretlen környezetben a kutya hajlamos kissé idegesebben, vagy éppen félénkebben viselkedni a megszokottnál, a ragaszkodása a gazdihoz ilyenkor szinte fizikailag értendő. Ami stabilitást hoz e számára is új helyzetben, az a mi odafigyelésünk, szeretetünk, és a napi ritmusunk, mely többé-kevésbé állandó kell legyen. Kezdjük a reggelt viszonylag korán egy kiadós sétával. Nyaraló övezetben nyáron a "korán" nem is olyan vészesen korai időpont, az embereket ilyenkor nem zavarjuk a sétánkkal. Próbáljunk meg fizikailag is megterhelést adni, futtatással például, ha hozzá van szoktatva és igényli, (nagy mozgásigényű fajta) esetleg bicikli mellett váltakozó tempóban. Fontos, hogy még fokozottabban ügyeljünk arra, hogy bélsár ne maradjon utána, szedjük maradéktalanul össze, hiszen nyaralóhelyen sokat mezítláb járnak... Az is fontos, hogy a nagyobb, megerőltető sétákat, futásokat soha ne melegben végeztessük, vagy kora reggel, vagy késő délután- este. Ha sikerült megnyugtatni, fizikailag is némileg kifárasztani a kutyát, biztosak lehetünk abban, hogy a nap középső részében szinte láthatatlanná fog válni, különösen, ha a közelünkben lehet, nagyot alszik, pihen, abban a biztos tudatban, hogy este újabb gazdival eltöltött közös séta vár rá. Úgy alakítsuk ki a pihenőhelyét, hogy az szellős, árnyékos helyen legye, víz mindig legyen előtte! Dr. Bánfi András állatorvos Tegnap értesültem arról, hogy egy kutya kiugrott az emeleti erkélyről a huszadikai tűzijáték alatt félelmében, a hangos durrogások miatt. Sokszor szó volt még itt, e lap hasábjain is arról, hogy sok (egyre több) kutya retteg a hangos durrogástól, mint amilyen a petárda hangja, kipufogó durranása, vagy az égzengés. Aki ilyen páni félelmet észlel kutyáján, annak legalább a tervezett időben megtartott "égzengés" előtt gondolnia kellene rá, (sajnos a viharra nem lehet felkészülni) mi fog történni az állattal. Az erkélyre kizárni a Duna parton lévő házban, ahol talán a leghangosabbnak lehetett várni a tűzijáték pukkanásait, nem volt megfelelő, mint a tragédia mutatja. A megelőzés során leginkább azt kell átgondolni, hogy hova, milyen biztonságos helyre zárjuk el a kutyát, de állatorvosi javaslatra akár előzetesen nyugtatatót is be lehet neki adni. Gyakori, hogy kertes házból vihar, vagy egyéb hangos durrogás miatt megszökik még az a kutya is, aki teljesen gazdához szokott, ilyenkor általában addig rohan egyirányban, amíg szinte össze nem esik a fáradságtól, be nem gyulladnak a talppárnái, valaki meg nem fogja és nyugtatja meg. Egy-egy ilyen alkalom után az állatorvosi rendelőkben, menhelyeken megszólalnak a telefonok, gazdák sírva keresik- jelentik elveszett állataikat. Dr. Bánfi András állatorvos Bolhairtás - kullancsirtás kutyán és macskán A bolha a leggyakoribb külső parazitája a kutyának és a macskának. Korábbi évekig a bolhátlanítás nehezen kivitelezhető feladat volt, mert bár mindig voltak jó irtószerek, (samponok, porok, sray-k) de ezek csak rövid ideig hatottak. A bolha szaporodása nem az állaton, hanem a környezetében történik. Ha a bolhairtó szer csak rövid ideig fejti ki a hatást, a környezetből az új bolhageneráció újból meg fogja találni azt az állatfajt, melyhez vérszívás céljából a törzsfejlődése során adaptálódott. Dr. Bánfi András állatorvos A legyek okozta betegségek az állatokon A legyek az állatoknak több módon is tudnak ártani: állandó jelenlétükkel nyugtalanítják, ingerlik őket, a nyílt sebekbe petéiket rakják le, csípésükkel kellemetlenül viszkető duzzanatokat okoznak és esetenként kórokozókkal fertőzik meg az őket. Dr. Bánfi András állatorvos Sokan mondják, hogy: "az állatnak az nem fáj". Sokan tudják, hogy egyes fajok, azon belül fajták fájdalomküszöbe nagyon különböző lehet. Azonos erejű fájdalomra pl.: egy törpe uszkár és mondjuk egy nápolyi masztiff egészen másként reagál. Mindebből nem az következik, hogy a "fájdalomtűrő" állatok nem éreznék kellően a fájdalmat, csak másképp élik azt meg, más az ingerküszöbe annak, meddig tűrik azt "szó nélkül". És bár az emlősállatok szinte egyformán éreznek, mégis képesek vagyunk más-másképp értékelni az erre utaló megnyilvánulásukat. A fájdalom, ha tartós, befolyásolja az állat mindennapjait, az érzékelését, az étvágyát, hangulatát, mindent. A krónikus, (pl.: mozgásszervi) fájdalommal együtt élni kényszerülő állat gyakran morózussá, időnként szinte kiszámíthatatlanná válik, ami akár az emberre nézve veszélyes is lehet. Gondoljunk pl.: egy hátaslóra, vagy egy nagytestű, erős, őrző-védő kutyára. Dr. Bánfi András állatorvos Fel kell-e készíteni a hideg időre kedvenc állatainkat? A hidegben az állatok nagyobb energiát fordítanak testhőmérsékletük állandó szinten tartására, mint a "komfort hőmérsékleti zónában". Ehhez a magasabb energia szintet képviselő etetést már jó előre, még a valódi hideg beköszönte előtt meg kell fokozatosan kezdeni. Itt egyszerűen arról van szó, hogy a fehérjében, szénhidrátban, zsírban, ásványi anyagokban, és vitaminokban gazdagabb étrend etetésével kialakíthatjuk azokat a "energia raktárakat", mely lehetővé teszi a hideg elleni küzdelmet az állatok számára. Célszerű azonban mindezt úgy végezni, hogy közben az állat (itt főleg kutyáról van szó) ne csak "kövérebb", hanem edzettebb is legyen, amit a séták hosszabbításával, vagy a kertben való labdázással, és száz egyéb módon is elérhetünk. A rendkívüli nyári melegben ilyen komoly, szinte edzésnek is felfogható mozgatást nem lehetett véghezvinni, de ősszel az időjárás már teljesen alkalmas az állat szabad- levegőn való intenzívebb mozgatására. És ha ehhez hozzátesszük azt is, hogy nekünk se fog ártani az a kis mozgás...? Sokan azt gondolják, hogy mindez a lakásban tartott kutyákra nem vonatkozik, hiszen ők folyamatosan melegben élnek. A lakásban tartott kutyára vonatkozik a leginkább: az állandó melegből időnként (ruha nélkül) kisétál a hidegbe, mindezt anélkül, hogy megfázna. A szervezet átállása nem jöhet létre csak akkor, ha jelentős energiaraktárral rendelkezik. Dr. Bánfi András állatorvos Átlagosan 7 éves kortól tekintjük a kutyát és a macskát szenior korúnak, azaz idősödőnek. De tudnunk kell, hogy az állat testsúlya és az öregedés gyorsasága között (sajnos) egyenes arányosság van! Általánosságban a leghamarabb az óriástestű kutyák (bullmasztiffok, ír farkasok, bernáthegyik, stb.) öregszenek, és legtovább a törpe testű (keverék) kutyák és a macskák élnek. Dr. Bánfi András állatorvos A műtétek utáni rehabilitációt, a fájdalmas izületi megbetegedések megelőzését és karbantartását, a neurológiai betegségek kiegészítő terápiáját stb. szolgálja a fizioterápia. Ma már Magyarországon sem kérdőjelezik meg a hagyományos állatorvosi működést kiegészítő, a humán orvoslásban oly régóta használt és elfogadott fizioterápia létjogosultságát. A fizioterápia sok eleme már régóta használatos itthon (mágneses terápia, fényterápia, akupunktúra, úsztatás, gyógytorna, stb...), de a nemzetközi állatorvosi gyakorlatban ennél jóval szélesebb skáláját vonultatják fel e tudományágnak a betegek segítségére. Németországban és Hollandiában pl.: komoly fizioterápiás központok működnek, melyekben nem csak a fiziko- (fizikai energiát felhasználó módszerek), hanem szinte a teljes fizioterápiás vertikumot alkalmazzák kutyákon nagy sikerrel. Ma már Budapesten is elindult gyógytornászok bevonásával a gyógyítás, mely állatorvoslásunk régóta áhított, jó kiegészítését szolgálja. A vízben való jártatás, speciális masszázstechnikák, elsorvadt izmok "felélesztését" szolgáló idegingerlés és még sok más módszerrel kezelik az arra rászoruló betegeket. Dr. Bánfi András állatorvos Mikor kell állatorvoshoz fordulni? Sokszor nem tudjuk eldönteni, mikor kell már állatorvoshoz fordulni, meddig lehet bizonyos tünetek észlelésekor várni. Gyakran az elmélyültebb ismeretek hiányában nem tudjuk, hogy pl.: egy hányás, hirtelen jövő sántítás, elszenvedett harapott seb, rövidebb-hosszabb görcsroham, véres vizelet, felpuffadt has, vagy akárcsak egy csuklás roham veszélyes-e, vagy nem? Ha bizonytalanok vagyunk, telefonáljunk! Az állatorvos az elmondásunk alapján nagyjából meg tudja ítélni, milyen elváltozás lehet a háttérben, és kell-e azonnal vizsgálni a kutyát, vagy a macskát, vagy ráér, ha esetleg nem múlnak, vagy súlyosbodnak a tünetek. Ha a saját állatorvosunk nem elérhető, hívjuk a legközelebbi elérhető kollégáját! Ha lehet, ilyen helyzetben ne a szomszéd, vagy más állattartó jó ismerős anekdotái alapján próbáljuk tehát megítélni azt a helyzetet, melybe állatkánkkal kerültünk. Lehet, hogy életveszélyben van és sürgős, lehet, hogy ártatlan az eset. Ha senki általunk ismert állatorvos telefonja sem válaszol, inkább kerekedjünk fel, és irány a legközelebbi ügyelet. Ha szerencsénk van, vaklárma volt, ha nincs, akkor bizony nagyon jól tettük, hogy elvittük az állatot egy avatott szakemberhez, aki valóban segíteni tud. Dr. Bánfi András állatorvos Újszülött kutyák váratlan elhullásának lehetséges okai Sajnos sok kutyatenyészetben fordu1nak e1ő időnként alomelhullások. Fe1vetődik a kérdés: milyen okok vezethetnek egy-egy újszülött kiskutya, vagy egy teljes alom hirtelen kipusztulásához? Dr. Bánfi András állatorvos A karácsony az állatorvos számára mást is jelent, mint a szeretet ünnepét, jelesül a csak ezzel az ünneppel összefüggésbe hozható betegségek diagnosztizálását és gyógyítását. Dr. Bánfi András állatorvos Vannak kutyafajták, (e szembetegség tekintetében ezek főleg a kisebb testű fajták, mint pl.: uszkár és spániel) amelyekben különböző szemészeti elváltozások nagyobb számban fordulnak elő. A könnytermelő mirigyek megbetegedésekor a védőfeladatokat ellátó könnyfilm mennyisége csökken. Ennek oka lehet egy immunbetegség, vagy egy korábban a harmadik szemhéj mirigyével kapcsolatos elváltozás, esetleg annak műtéti megoldása. A könny megvédi a szaruhártyát és a kötőhártyát a kiszáradástól, és táplálja a felületesen elhelyezkedő sejteket. Hiányában, annak mértékétől függően szúró érzés miatt dörzsöli az állat a szemét, fénykerülővé válik, a szaruhártya elveszti jellegzetesen csillogó fényét, inkább mattfényűvé válik, az ellenállóképesség csökkenés miatt hurutos-gennyes váladékkal járó kötőhártyagyulladás alakul ki. Az idült folyamatra már inkább a szaruhártya fekete pigmenttel való elfedettsége a jellemző. Ilyenkor az állat közel áll a vaksághoz. A betegség gyógyítása legegyszerűbben műkönny csepegtetése, de speciális szemkenőcs is van forgalomban, illetve műtéttel is tudunk segíteni az állaton. A gyógyulás látványos. Dr. Bánfi András állatorvos Szabad a pukkantás és a durrogtatás Szilveszterkor! Jaj de jó! Zajos Szilveszter elé nézünk! Eddigi tapasztalataim szerint sajnos évről évre, egyre több állat (legfőképp az élénk vérmérsékletű kutyák, mint amilyen például a vizsla, a dalmata, a belga juhász, vagy a husky) fél az erős durranásoktól, dörrenéstől. Mit fél,- retteg! Szilveszterkor, vagy egy-egy nyári kiadós vihar után sok kutya fut a szó, szoros értelmében - világgá. Ha rátör a pánik az állatra, átmászik a legmagasabb, eddig biztonságosnak hitt kerítésen, hanyatt-homlok képes addig futni, míg jártányi ereje van, amíg valakik meg nem állítják, össze nem esik, alá nem kerül egy autónak. Ilyenkor semmilyen racionális cselekedet nem várható el, az eleddig esetleg teljesen jól közlekedő- viselkedő kutyától. Előfordulhat, hogy esetleg kijózanodása után nem talál többet haza. Fontos, hogy készüljünk fel arra, ami megelőzhető! A nyári vihar nem ilyen, de a szilveszteri utcai téboly ilyen. Zárjuk be erre a pár napra, csak pórázon sétáltassuk az állatot, súlyosabb esetben akár az előírásnak megfelelően nyugtatózzuk be az állatorvostól kapott szerrel. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatorvos társadalom izgatottan arról beszél ez ünnep utáni napokban, hogy ki, hogyan próbálta pácienseit megóvni a petárdázás okozta félelemtől és pániktól. A jóslatok sajnos beváltak, az eddigi évek tapasztalatai alapján azt a következtetést lehetett levonni, hogy a mennyiségi többlet (szabaddá vált a petárdák és rakéták használata) minőségileg más nagyságrendű bajt fog az állatoknál okozni. Eddig is, attól a pár pukkanástól világgá ment jó néhány kutya, de idén mindez szinte tömegessé vált. A kutyák menekülése megkezdődött már 30-án, és tartott egészen másodikáig. Számos elütött kutyát szállítottak az állatorvosokhoz vizsgálatra, hiszen a félelemtől elvakult kutya fülét-farkát behúzva, a környezetről, a menekülés irányáról mit sem érzékelve és tudva rohan árkon- bokron át, így gyakorivá váltak a különböző rendű és súlyosságú balesetek, és számtalan megrémült, elveszett és megtalált kutyát jelentettek telefonon állatvédőknél és állatorvosoknál. Az általános vélemény szerint a legjobb megoldás az állatok gyógyszeres nyugtatása, melyet pár nappal a vélhető "háború" előtt kell elkezdeni, és a lehetőség szerint a kritikus időben el kell zárni az erre érzékeny állatokat. Tökéletes megoldás nincs, talán a petárda rendeletet lehetne újra gondolni... Dr. Bánfi András állatorvos A háziállatok életkora minden statisztika szerint nő (ha hagyjuk). Így a kedvencként tartott kisállatok, -mint a kutya és a macska is- egyre szebb kort érnek el, hála a körülményeik, a tartásuk, etetésük és az állatorvos társadalom betegség megelőző szerepe javulásának. A kor emelkedésével az állatorvos is egyre komolyabban kezd az embereknél is szinte csak idős korban jelentkező betegségekkel intenzívebben foglakozni, melyekkel korábban csak sokkal ritkábban találkozott. A fájdalmas öregkori izületi betegségek talán a legjobb példa erre a változásra. Az izületek kopása, elhasználódása egyre gyakoribb, ún. "startfájdalmat" okoz, ami azt jelenti, hogy a kezdeti fájdalom miatt nehezen tápászkodik fel és kezdi használni a végtagjait, de ez később a mozgás során fokozatosan enyhül. Sokan azt állítják, hogy az állandósuló fájdalom csökkenti az állat teherbíró képességét, ellenálló képességét, ami végső soron az élettartam rövidülését okozhatja. Nem csak emiatt, -hanem amiatt is, hogy bizton kijelenthetjük, hogy az állatoknak is van joga a fájdalommentes élethez, - gondoskodjunk az állataink időskori panaszainak gyógyításáról, hogy az öregkor szép lehessen a beteg állatok számára is! Dr. Bánfi András állatorvos Vannak bizonyos kutya-, és macskafajták, melyekből veleszületett módon hiányoznak bizonyos fehérjék (enzimek), aminek következtében az enzimekhez kötött anyagcsere folyamataik másként mennek végbe, mint más kutyánál, vagy macskánál ez megszokott. Típusos példa erre a dalmata kutya, vagy dalmatiener, melynek a fehérjebontása egy enzim hiányában megáll egy bizonyos kémiai lépésnél, (húgysav) és ebben a formában kerül a vizeletébe. Ebből az anyagból igen gyakran képződő húgykövek, melyek általában a hólyagban jönnek létre, és nagyságuknak megfelelően okoznak megbetegedést, elváltozást. Ezek lehetnek gyulladásos természetűek: húgyhólyaggyulladás, húgycsőgyulladás (a mechanikai irritáció miatt), vagy rosszabb esetben, hím kutyában részleges, vagy teljes húgycsőelzáródás, melynek következtében kezeletlen esetben a vizeletürítési képtelenség miatt az állat el is pusztulhat. A húgykövesség megoldása a hólyag-, vagy a húgycsőkövek sebészi eszközökkel történő eltávolítása és a vizeletfertőtlenítés. Érdemes azonban hosszú távon természetesen a megelőzésre tenni a hangsúlyt, melynek a célja a kutyában olyan kémhatású vizelet beállítása, melyben a kőképződés lehetősége lényegesen valószínűtlenebb. E minden más kutyánál is előforduló, hasonló természetű bántalom esetén a vizelet savanyítása a megfelelő eszköz, de a dalmata kutyánál ennek az ellenkezője a célszerű, a speciális, kutyánál nem megszokott kőösszetétel miatt. Erre megfelelő receptúrák, tápok és gyógyszerek állnak rendelkezésre, melyekről bővebb információt az állatorvostól lehet kapni. Dr. Bánfi András állatorvos Sokan nem gondolnák, hogy mennyire sérülhet az állatok életminősége is nagyvárosi környezetben. Az természetesen köztudott, hogy a környezeti terhelés (dohányfüst, füst-gázok, kipufogó gázok, korom, stb.) ránk nézve ártalmas, -"de szerencsére az állatok rövid élete alatt e károsodások nem érzékelhetők". Sajnos egyáltalában nem így van. A növekvő terhelés egyre hamarabb, egyre fiatalabb korban okozhat elváltozásokat. A tüdő károsodik a sétáltatáskor az alacsonyan belélegzett levegő hatására (mely magasságban a mérges gáz, és a korpuszkuláris szennyező szemcsék koncentrációja a legnagyobb). A dohányzó családban élő háziállat tüdeje épp úgy mutatja a lerakódó káros anyagokat, mint az emberé. Az élelmiszerek tartósító és adalékanyagai a bélrendszert és a májat terhelik meg. A folytonos lárma korai süketséget, az intenzív szagok és különböző gázok, a fűszeres étrend a szaglás elvesztését eredményezhetik. Dr. Bánfi András állatorvos A hullámos papagáj csőrének leggyakoribb betegségei A papagáj csőre kampós alakú, éles, kemény szaru, mely nem csak a táplálék aprítására, hanem kapaszkodásra is szolgál. A csőr felett található a hímeken kék, nőstényen sárgás, vagy kékes színű pajzs az orrnyílásokkal. Dr. Bánfi András állatorvos Kutyák fogamzásgátlása, vagy öljük le a kiskutyákat? Évek óta több fórumon, mindenféle médiában, személyes találkozások alkalmával terjesztik az állatorvosok, hogy van más, kultúrált lehetőség a nem kívánt vemhességből származó kiskutyák megölése helyett: a megelőzés. Ez, a legegyszerűbben félévenként egyszeri injekció formájában beadatható hormonkészítmény 3-4 alkalommal ismételhető egymás után. Ez 1.5-2 évet jelent, mivel a 6 havonta jelentkező tüzelés elmaradása ennyi időig lehetséges folyamatosan. Ez alatt az idő alatt a nőstény kutya nem fog tüzelni, tehát úgy viselkedik, mint a két tüzelés közötti inaktív időszakban. Ennyi kihagyás után a szervezetnek szüksége van arra, hogy ismét minden a normális kerékvágásba kerüljön: 1-2 tüzelést ki kell várni, utána ismét kaphatja a hormonkészítményt 1.5-2 évig. A tüzelés alkalmával itt is vigyázni kell, mint minden más nem kezelt kutyánál, a három hetes tüzelési időszak alatt elzárással, és más fizikai módszerrel kell a kanoktól megóvni a szukát. Nem szabad azonban nem beszélni arról, hogy a hormon injekcióknak időnként mellékhatásuk is lehet, mely szőrhullásban, méhgyulladásban, esetleg emlőgyulladásban nyilvánulhat meg. Ezért tartom jobbnak az injekciós készítményt a tablettás adagolási formával szemben, mert nem árt a személyes megbeszélés és tájékoztatás minden alkalommal. A mellékhatások csekély százalékban jelentkeznek, és, ha a tulajdonos tájékozódott az esetlegesen jelentkező tünetekről, nyugodtan beadathatja a gyógyszert állatorvosával. A már megtörtént és nem kívánt fedezést követően 1 hónappal kíméletesen, gyógyszerrel lehet vetéltetni a szukát, vagy a kevésbé mellékhatás mentes módszerrel a fedezést követő 3. és 5. napon hormoninjekcióval meg lehet akadályozni a megtermékenyült peték méhbe való beágyazódását. Más módszer is lehetséges, ha meg kívánjuk előzni a vemhesülést: az ivartalanítás azonban bár egyszeri, de komolyabb beavatkozás az előbbieknél, és visszafordíthatatlan, ami sokakat elriaszt az ilyen megoldásoktól. De szerencsére van más, biztonságos megoldás a kiskutyák leölése helyett! Dr. Bánfi András állatorvos Sokan gondolják, hogy a kiskorban többször fertőző betegségek ellen oltott kutyák számára nem szükséges már felnőtt, vagy idős korban az évenkénti emlékeztető oltás. Nos egy mostani esetemen keresztül szeretnék érvelni az ismétlőoltás idős kori ismétlése mellett: Dr. Bánfi András állatorvos Egy kutya sokféleképp éhezhet. Abszolút éhezés az, amikor valóban nincs mit ennie, vagy kevés a táplálék mennyisége. Relatív éhezés az, ami ennél gyakoribb, amikor állandóan ugyanazt a nem túl tápláló kosztot kapja a kutya változtatás nélkül. Ilyenkor gyakran az egyoldalú etetésnek köszönhetően hiánybetegségek alakulnak ki, amelyeknek lehetnek külsőleg látható, és nem látható jelei. Gyakori, hogy a kövér kutyát fogyasztásra utasítja az állatorvos. Ilyenkor gyakorta elhangzik, hogy a "kutyának ennél kevesebbet már nem lehet adni, mint amit fogyasztás ürügyén eddig kapott!" Ebben az esetben sem a mennyiséget kell csökkenteni, hanem az étel minőségét kell megváltoztatni úgy, hogy a jóllakottság érzete megvalósuljon, mégis tudjon fogyni az állat. Dr. Bánfi András állatorvos Macska ivartalanítási akció az állatorvosi rendelőkben Évek óta szervezi a Magyar Állatorvosi Kamara a macskák számára ajánlott veszettség és más vírusos betegségek elleni védőoltás beadásával és a féregtelenítéssel egyben az ivartalanítási akciót. Az állatorvosi árakból 20 % kedvezmény az ivartalanító műtétre vonatkozik, mely kedvezmény március 31-ig tart. Miért jó ez?? Legfőképpen állatvédelmi okokból szervezik meg az ilyen kampányokat, hiszen a legfontosabb kérdés az állatok száma, szaporodó képességük, és ezekből következő, az utcára kerülő gazdátlan állatok sorsa. Az ivartalanítás tehát mint megelőzési mód, a legjobban, és leginkább szolgálja az állatok védelmét. Dr. Bánfi András állatorvos Húsvéti állatok rituális áldozata az emberekért Minden évben meghozzák az állatok a húsvéti áldozatukat akár hisszük, akár nem. Sok nyuszi, kiskacsa, kisliba, és még ki tudja miféle állat kerül ilyenkor fürdőszobába, kisketrecbe, banános ládába, fadobozba éheztetve, vagy éppen túletetve, nem megfelelő eleséggel teletömve, agyonsimogatva, vagy elhanyagolva, először ajnározva, majd hamar elfelejtve, nyűgként. A sorsuk akkor pecsételődik meg, amikor az állatkereskedésben, vagy a piacon, az út szélén, vagy bárhol megvásárlásra kerülnek. Nagyon ritkán - készülnek elő a családok fogadásukra, - és kerülnek így értő, gondos kezekbe, élik túl az első pár hónapot. A konfliktus, ha máskor nem, hát az iskolai szünet kezdetekor válik egyértelművé, amikor az esetleg gondos kis gazdi táborba megy, nyaralni utazik el, hetekre. Ki fogja gondozni az állatot? Nem lehet elvinni magunkkal! - válik ilyenkor egyértelművé -mit csináljunk vele?!. Mi lett volna, ha nem megvesszük az állatot, hanem csak csupán pár hétre "kikölcsönözzük", melyre ma már egyre több a példa, hiszen az emberek általában állatszeretők, nekik is fáj ezen kisállatok sanyarú sorsa. Dr. Bánfi András állatorvos Fagyálló hűtőfolyadék mérgezés állatokon. Az autókbanhasználatos fagyálló hűtőfolyadék, etilénglikol tartalmú édeskés ízű, aromás illatú szer, melyet, ha alkalma van rá, a kutya, macska és más állat is boldogan megissza, felnyalja. Nos, ez a szervezet számára igen erős méreganyag ugyanazzal az enzimmel bomlik le a májban, mint az alkohol, és más átalakulásokon is átesve lényegesen károsabb vegyületek keletkeznek, melyek a vesékben boríték, vagy tű alakú kristály formában csapódik ki. A vesék enyhe mérgezés (kis mennyiségű folyadék felvétele) esetén kisebb károsodást szenvednek el: vérvizelés, fehérjevizelés mellett, de túlélhetik a kristálytömeg okozta mechanikai kártételt és a vesecsatornák falát érő toxin okozta károsodást. Erős mérgezéskor (mennyiségben sok anyag felvételekor) azonban a mechanikus és toxin okozta károsodás olyan súlyos is lehet, ami már a veseműködés leállását eredményezheti és az állat életébe kerül. Dr. Bánfi András állatorvos Állatorvosi és humán célra gyártott gyógyszerek Az állatok számára kifejlesztett és gyártott gyógyszerek sok tekintetben más kritériumoknak is megfelelnek, mint az emberek számára forgalmazottak. Figyelembe kell a vivőanyag tesztelésénél venni pl.: hogy miként alkalmazkodott a faj speciális gyomor-bél viszonyaihoz, (gondoljunk pl.: a nyúl vakbél emésztésére, vagy mondjuk a madarak emésztőcsatornája között fennálló különbségre) vagy injekciós készítményeknél miként alakul az eloszlás, a célszövetbe való eljutása, és a kiürülés. Ez utóbbinak óriási jelenősége van azoknál az állatoknál, melyeket emberi fogyasztásra tartanak, hiszen a vágás pillanatában semmilyen gyógyszert (pl.: antibiotikumot, vagy hormont) sem tartalmazhatnak a szövetei, melyet a hatóság ellenőriz. Sokszor használunk a kisállatpraxisban mindezek ellenére humán gyógyszereket, hiszen sok tekintetben a kutya és a macska emésztése az emberéhez valamilyen szinten hasonlatos, bár annál sokkal rövidebb. Azonban ezeknél az állatoknál nem szempont, hogy e gyógyszereknek nincs kimért várakozási idejük az ürülésre, mert nem szolgálnak az embernek élelemül. Más szempont miatt is erre kényszerül az állatorvos sokszor: a viszonylag kis fogyasztású kisállatpraxis számára nem igen éri meg a gyárnak azon gyógyszerek fejlesztése, regisztrálása és forgalmazása, melyből kevés fogy. Így ilyen esetben a humán megfelelőt kell alkalmaznunk. Az egyes gyógyszerek iránti érzékenység és tolerancia azonban rendszerint nem csak faj, vagy fajta jellegzetesség, hanem egyedi is lehet, ezért is azon esetekben, amikor rendelkezésre áll állatgyógyszer, azt alkalmazzuk, mert az biztonságosabb, mert az, az adott fajra jellemző adatokkal bír, és kipróbált. Jó példa erre a fájdalomcsillapítók köre. Az embernek gyártott fájdalomcsillapítók többsége, kutyán például rövid, néha nagyon rövid időn belül gyomor-bélvérzést vált ki, szemben az erre a célra kutyának gyártott gyógyszerek által csak nagy ritkán okozott kisebb mellékhatásokkal. Dr. Bánfi András állatorvos Talán a tengeri emlősélet atavisztikus maradéka, hogy kutyán és macskán az alsó és felső szemhéjon belül, a szaruhártyára rásimuló harmadik is található, a "harmadik szemhéj", vagy "pislogóhártya". Sok feladata van a folyamatos filmkönny termelésében, a szaruhártya védelmében, az alsó szemhéj alátámasztásában, valamint a kötőhártya védekező képességének fokozásában. A látható széle általában erősen pigmentálódott, belső oldalán nyiroktüszők és egy könnytermelő mirigy található, a hártya tartásáért annak közepén lévő, piskóta alakú lapos kis porc a felelős. Az elváltozások, melyek gyakoriak a harmadik szemhéjjal kapcsolatosan, vagy a nyiroktüszőkkel és a miriggyel, vagy a porccal kapcsolatosak. A nyiroktüszők a szaruhártya felőli felületről elődomborodnak, és mechanikailag irritálják azt, ha idült kötőhártya-gyulladás, vagy egyéb gyulladásos irritáció áll fenn. Sokszor szemcseppel, kenőccsel nem tudjuk gyógyítani, csak a tüszők műtéti eltávolítása szinte az egyedüli gyógykezelési lehetőség. A mirigy gyulladásos megnagyobbodásakor a hely szűke miatt az "előesik", azaz elődomborodik, a hártya belső felületéről a pigmentes szél előtt egy cseresznyemagnyi, erősen kipirult képlet formájában válik láthatóvá, melynek látványa néhány gazda számára igen ijesztően hat. Dr. Bánfi András állatorvos Előfordul, hogy melegvérű kedvenceink a nem számukra kihelyezett irtószereket tartalmazó csalétkeket is megeszik, így megmérgeződnek. A csigamérget tartalmazó csalétek metaldehyde-ot tartalmaz, melyet csigák irtására használnak (folyadék vagy granulátum formájában). A tünetek abból következnek, hogy fontos idegingerület átvivő anyagok gátlása következik be a szervezeten belül a méreg hatására, furcsa, figyelmet magára felhívó viselkedés, tántorgás, súlyos görcsrohamok, lihegés, igen magas testhőmérséklet, (mely a legtöbb mérgezésre nem jellemző). Az elhullás 4-24 óra alatt kezeletlen esetben bekövetkezik. A gyógykezelésnél sajnos specifikus ellenszer nem áll rendelkezésre. Általános gyógykezelési elvek szerint azonban az időben felismert esetetek, - szerencse esetén, ha nem vett fel sok méreganyagot az állat- sok esetben megmenthetők. A gyógykezelés eredménye attól is függ, milyen gyorsan vesszük észre az állat rosszul létét, milyen jutunk el az állatorvoshoz vele. Dr. Bánfi András állatorvos A húsevők végbélnyílás melletti, páros váladéktermelő mirigye a bűzmirigy, a territórium jelölését, az "egyedi névjegy" illatát adó, valamint a bélsár ürítését megkönnyítő, sikamlóssá tevő folyadék termelését biztosítja. Ami miatt e mirigy neve szinte minden kutyát tartó számára ismerős, az a miriggyel és annak működésével kapcsolatos sok probléma miatt van. A gyakran elzáródó kivezető csatornák, vagy a kóros minőségű, sűrű váladék képződése a mirigyben váladékpangást, és kellemetlen feszítő érzést okoz az állatnak. Ilyenkor fordul elő, hogy a kutya a sokat nyalogatja magát, vagy a végbél környékén "szánkázva" próbál e kellemetlen érzettől szabadulni. A súlyosabb esetekben a mirigy eltályogosodva, mint gennyes góc, komolyabb megbetegedések forrása is lehet, az egyszerűbb allergiás viszketegség megjelenésétől a fartőtájon, a rheumás lázon át, a szívbelhártya gyulladásig sok baj okozója lehet. Sokszor a tályog hamar öngyógyulásba kezd: feltör a végbél mellett a bőrön át a külvilágra az összetorlódott, gennyes váladék, mellyel a mirigy gyulladása átmenetileg nyugvópontra jut, de a folyamat később, beavatkozás hiányában újra kezdődhet. Fontos, hogy rutinszerűen, rendszeresen ellenőriztessük az állatorvosnál a mirigy helyes működését, pl.: oltások, és egyéb vizitek alkalmával. A korán diagnosztizált és gyógykezelt kisebb elváltozások könnyen, gyorsan, maradéktalanul meggyógyulnak, (gyógyszereket szájon át adva és esetleg helyileg, vékony kanüllel a mirigybe juttatva, a rendszeres mechanikus kiürítés mellett). A feltört, kötőszövetesen részben átszövődött, tönkrement, elhanyagolt esetekben a gyógyszeres kezelés sokszor önmagában nem hoz gyógyulást, ilyenkor a mirigyet sebészi úton el kell távolítani. A műtét rutineljárás, egy hét múlva a varratszedés után a beteg gyógyultnak tekinthető. A bűzmirigy hiánya a kemény, száraz bélsár ürítésekor látható, nehezebben távolítja el a kutya az ilyen bélsarat. Megelőzésképp, a bűzmiriggyel már nem rendelkező kutyáknál a megfelelő étrend összeállítása a megoldás, könnyebb, esetleg zsírban gazdagabb, csontot nem tartalmazó koszt az előnyös. Dr. Bánfi András állatorvos Utazás autóval és kedvencünkkel Ma szerencsére már természetes, hogy különböző alkalmatosságokkal, mindenekelőtt övfeszítővel ellátott övvel, légzsákokkal, oldalmerevítőkkel, a csomagok rögzítésére szolgáló a csomagtartóban elhelyezett fém fülekkel védekezünk az autóban, hogy egy esetleges ütközéskor a sérülések minél kisebb legyenek. De mi van kedvenceinkkel, akik méretüknél fogva nem tuszkolhatók be egy praktikusan rögzíthető erre a célra gyártott szállítódobozba? Ők bizony az ütközéskor tehetetlen csomagként repülnek át a fejünk felett..., hiszen semmivel sem rögzítjük őket. Kevés kutyát tudok elképzelni, amelyik szobormereven, becsatolva üli végig az autóutat, pedig ez volna az ideális. Nem számukra találták ki ezt. Mit lehet mégis tenni? Több jó megoldás is van, a leggyengébb ezek között, ha megtanítjuk nekik, hogy a lábnál a hátulsó ülés előtt fekve utazzanak. Jobb megoldás, ha hámot teszünk rá, és egy rövid, de kis mozgást azért engedélyező speciális pórázt erősítünk az egyik hátulsó- alsó ülés mögötti rögzítőpontra. Ez esetben tilos nyakörvet használni, mert erős ütés esetén megsérülhet az állat nyaka. A legjobb megoldás a háló: limuzinban az elülső-és hátulsó ülés között, kombi esetén a csomagtartó és az utastér között. Semmi esetre se szállítsuk kedvenc állatunkat az elülső ülésen! Láttam már olyan kutya szállítására alkalmas, az elülső és a hátulsó ülés fejtámláihoz és más pontokhoz lazán kifeszített speciális anyagból készült "nyugágyat", mely ugyan remekül megvédi a huzatot a kutya sáros lábától és a kutyaszőrtől, de egy ütközés esetén semmilyen védelmet nem nyújt sem a kutyának, sem az embereknek a kutyától. Dr. Bánfi András állatorvos Nyáron különösen sokszor előfordul, hogy az állat önfeledt rohangálásai közepette valamilyen éles-hegyes tárgyba lép és felsérti a lábát. Mindezt a reakciói alapján vesszük észre: vérzés nem minden esetben van, de az állat egy bizonyos ponton erősen és konzekvensen nyalja a lábujját, esetleg sántít a lábára. Nehezebben észlelhetők az üvegszilánk, vékony drót, tüske, vagy toklász bőr alá kerülése, mint a nyílt sebbel járó sérülések. A bőr alá, kis nyíláson bejutó idegentestek a szövetek gyulladását, irritációját okozzák, ezért azon a területen kipirult, meleg lesz a bőr, és általában a bejutás helyét váladék szivárgása jelzi. A szőr mindig csapzott a tájék nyalásától. Dr. Bánfi András állatorvos Bárhol zöldövezetben, vagy akár csak a környékén is előfordulhat, hogy a félelmetes ütemben domesztikálódó nyest beköltözik a padlásba, ott fészket készít és lefial. Az éjjeli rohangálás, kergetőzés, kaparászás, sziszegés-motoszkálás mellett hamar feltűnik, hogy a környezetünkből eltűnnek a rigók, cinkék, verebek, a kisrágcsálók, stb. Igazi vadász költözött a házba. Dr. Bánfi András állatorvos Újabb hőguta áldozatok a kutyák között Minden évben vannak áldozatai a melegnek, különösen, ha a páratartalom is magasabb, amire mostanában többször is volt példa. Sokszor az autóban lesz rosszul egy oda bezárt kutya, de a hétvégéken a déli órákban kutyát futtatók körében rendszeresen előfordul a hőtorlódás kisebb - nagyobb mértékben. A tünetek elég meggyőzőek és figyelemfelkeltők ahhoz, hogy a gazdi azokat időben észrevéve beavatkozhassék. A hőtorlódás első jele, hogy az állat feltűnően intenzíven liheg, az iramot tartani nem tudja, szédül, dülöngél, majd elfekszik. A nyelve szokatlanul kilóg a szájából, színe akár sötét (lila) is lehet utalva az oxigén ellátási problémára, a kialakuló szív eredetű sokkra. Az állat testhőmérséklete olyan kritikus magasságba is szökkenhet, hogy az életébe kerül. Ha felismerjük az első jeleket, megállunk, árnyékben pihentetjük, lelocsoljuk, vagy csak benedvesítjük a szőrét, inni adunk neki, rendbejöhet egy negyed óra alatt. Ha a folyamat tovább is halad, egy bizonyos ponton túl az intenzív állatorvosi ellátás sem képes megmenteni az állatot. A nagyobb testű, főleg az elhízott, sötét színű kutyák talán a legérzékenyebbek, de minden ellenpéldával is lehet találkozni, a pekingi palota kutyától a foxiig. Az élénk vérmérsékletű, örökmozgó kutyák éppúgy veszélyeztetettek, mint a mozgásszervi, vagy belgyógyászati panaszokkal küzdő idősebb kutyák. A hőgutát a könnyen megelőzhetjük, ha a mozgatására az esti, vagy a reggeli órákat választjuk a nagy meleget elkerülendő, az autó leállításakor figyelembe vesszük, hogy a bennhagyott állat körüli hőmérséklet nem szökhet-e fel, ha később érkezünk vissza a tervezettnél, ha az idős beteg kutyát nem kötjük ki olyan helyre, ahol szellős árnyékos hely nem áll rendelkezésére (kocsma előtt, stb.), ha a kutya házát árnyékos helyre tesszük. Dr. Bánfi András állatorvos Fülben, szemben, bőrben a toklász Minden nyáron és ősszel komoly kihívás a kutyatulajdonosoknak, a kutyáknak és tegyük hozzá bátran, az állatorvosoknak az egérárpa tűhegyes toklásza okozta gondok megelőzése és megoldása. Vannak olyan kutyafajták, melyek előszeretettel gyűjtik be sétájuk során a toklászokat, ilyen például a lógó fülű spániel és az uszkár. De nem érezheti magát biztonságban semelyik kutya sem, amelyiknek hosszabb a szőre a magyar vizsláénál. A toklász természetéből következik, hogy ha fennakad a szőrön, a kutya mozgása következtében mindig csak egy irányba, a hegye felé mozdul el. Az első anatómiai pont, ahol bőrrel találkozik lesz az a hely, ahova befúródik, akár egészen el is tűnhet a bőr alatt. A beékelődött és fel nem fedezett toklász a bőr alatt is tovább vándorol az inak, szalagok, erek, idegek mentén, sipolyt, fájdalmat és gyulladást keltve. Több 10 cm-t is képes megtenni néhány nap alatt! A fülön fennakadtakat pedig a fül tölcsér alakja egyenesen bevezeti a külső hallójáratba, ahol szúró érzést okoz: heves fülrázás és fejoldaltartás jelzi az ottlétét. Csökkenthetjük a séta során felszedett kellemetlenséget, ha a szőrt az ujjak közül eltávolítjuk, és a szőrös és lógó fülű állatoknál a fülkagylókat a fejtetőre hajlítjuk és ott vagy ramofix hálóval, vagy csipesszel (csak a szőrt csípjük össze!) rögzítjük. Mindettől függetlenül sétáltatás után, de napjában legalább egyszer a "veszélyeztetett" kutya szőrét át kell alaposan nézni, hogy a befúródást, beékelődést megakadályozhassuk. Ha észrevesszük a tüneteket, azonnal forduljunk állatorvoshoz! Dr. Bánfi András állatorvos Az állatoknak mindenképpen van valami jellegzetes szaga, melyiknek milyen, és mennyire erős, az fajtól, fajtától, és az egyedtől is függ. A görénynek, az egérnek, a tengeri malacnak, a nyúlnak általában intenzívebb, a kutyának és a macskának kevésbé intenzív. A terráriumi állatoknál és a macskáknál a szag főleg az alom tisztántartásától függ, a naponta elvégzett tisztítás nagymértékben csökkenti a kellemetlen illatokat. De nem csak arról lehet szó, hogy van-e egy állatnak kellemetlen szaga egészséges állapotában, hanem kifejezetten valószínű, hogy valamely elváltozás árulkodik magáról, ha eddig nem érzett kellemetlen szagot áraszt kedvencünk. Az állat ápoltsága sokszor a szagokban is mérhető egy állaton. A jól ápolt és tartott, egészséges állatnak szinte soha nincs elviselhetetlen illata. Dr. Bánfi András állatorvos Hónapok óta napirenden van az európai szabályozás lassú, de annál biztosabb "begyűrűzése" miatt, hogy az állatokat a biztonságos és meghamisíthatatlan microchip beültetéssel jelöljék és azonosítsák, felváltva ezzel a fájdalmas és hamisítható besütéseket (ló) és a teljesen bizonytalan tetoválásokat (kutya). A megjelölés e módszere Magyarországon még nem kötelező, de néhány év múlva az lesz, mely feltétele lesz a törzskönyvezésnek, a kutyakiállításon való részvételnek, az utazásnak. Előnyös továbbá az esetleges elveszett kutya gazdájának is, mivel ha megtalálják, vagy ebrendészeti telepre viszik, ott e számsorok leolvasásával a microchip központon keresztül hamarosan megtalálják őt és elhozhatja szeretett kedvencét. Dr. Bánfi András állatorvos Állatorvosi tanács kutyavásárlást megelőző fajtaválasztáshoz Gyakran kérdezik tőlünk, állatorvosoktól, hogy milyen kutyát vegyenek, mert egyik-másik fajtában már csalódtak ilyen-olyan (általában egészségügyi) okokból. Nos az állatorvos ilyenkor bajban van, mert a legtöbb fajtának szinte csak az "árnyoldalát" látja, az egészséges egyedek alig jelennek meg a rendelések statisztikájában. Dr. Bánfi András állatorvos Állatútlevéllel kapcsolatos rövidhír 2004. október 01-től kötelező alkalmazni az ebek, macskák, vadászgörények, nem kereskedelmi célú UNIÓN BELÜLI szállításához az új állatútlevelet. Dr. Bánfi András állatorvos Hűtőfolyadékmérgezés állatokon. A hűtőfolyadék, etilénglikol tartalmú édeskés ízű, aromás illatú szer, melyet, ha alkalma van rá, a kutya, macska és más állat is megissza, felnyalja. Nos ez a szervezet számára erős méreganyag ugyanannak az enzimnek segítségével bomlik le, mint az alkohol, és más átalakulásokon is átesve a vesékben boríték, vagy tű alakú kristály formában csapódik ki. A vesék enyhe mérgezés ( kis mennyiségű folyadék felvétele ) esetén kisebb károsodást szenvednek el: vérvizelés, fehérjevizelés mellett bár, de túlélhetik a kristálytömeg okozta mechanikai kártételt. Erős mérgezéskor (mennyiségben sok anyag felvételekor) azonban a károsodás olyan súlyos lehet, ami már a veseműködés leállását eredményezheti, mely az állat életébe kerül. Dr. Bánfi András állatorvos Népbetegség lett a kullancs által terjesztett babesiosis a kutyáknál E rovat hasábjai már volt szó a kullancs által terjesztett megbetegedésről, az ún.: babesiosisról. Ez egy, a kullancs által terjesztett betegségek közül, de kutyánál kétségkívül a leggyakoribb ezek közül. Mára azonban már a megbetegedések száma oly mértékben megnőtt, hogy érdemes aktualizálni e betegségről megszerzett tudásunkat. Az éghajlat változása, és az imágók áttelelésének lehetősége, a kutyával történő utazások számának jelentős növekedése Magyarország területén, mind-mind oka lehet a kullancsok elterjedésének és a betegség növekedésének. Korábban e betegség csak Magyarország bizonyos vidékein volt honos, (Zala és Vas megye, Balaton déli partja, alsó Tisza -vidék) ma már elmondhatjuk, nincs tartósan mentes vidék sehol sem az országban. Korábban azt tartottuk, hogy a vízközeli,- fás,- bokros,- tisztásokkal tarkított erdőszéleken van nagy esély a kullanccsal való találkozásnak, ma már előfordul ez egy zuglói udvarból élete során soha ki nem lépett-, vagy kennelben tartott dél erzsébeti kutyán egyaránt. A szél is, és más állatok is terjesztik a mozgásukkal a kullancsokat. Dr. Bánfi András állatorvos Egy kutya sokféleképp éhezhet. Abszolút éhezés az, amikor valóban nincs mit ennie, vagy kevés a táplálék mennyisége. Relatív éhezés az, ami ennél gyakoribb, amikor állandóan ugyanazt a nem túl tápláló kosztot kapja a kutya változtatás nélkül. Ilyenkor gyakran az egyoldalú etetésnek köszönhetően hiánybetegségek alakulnak ki, amelyeknek lehetnek külsőleg látható, és nem látható jelei. Gyakori, hogy a kövér kutyát fogyasztásra utasítja az állatorvos. Ilyenkor gyakorta elhangzik, hogy a "kutyának ennél kevesebbet már nem lehet adni, mint amit fogyasztás ürügyén eddig kapott!" Ebben az esetben sem a mennyiséget kell csökkenteni, hanem az étel beltartalmát kell megváltoztatni úgy, hogy a jóllakottság érzete megvalósuljon, mégis tudjon fogyni az állat. Dr. Bánfi András állatorvos Sok esetre emlékszem, amikor a karácsonyfa körül ólálkodó kismacska komoly veszélybe került pusztán azért, mert játékosnak született. A különböző fémszálak és boák, melyeket előszeretettel használunk a fa díszítéséhez gyakran kihívást jelentenek a cicának, vajon lehet-e velük játszani? Nos, a gombolyítás jó játék lehet, de amikor a játék tárgyát meg is kóstolja a macska, az már nem tréfa. A nyelvének felületén pici tüskeszerű képződményekben ezek a finom, általában fémet és műanyagot tartalmazó anyagok elakadnak, ilyenkor a nyelési reflex beindul. A lenyelt fonalak rátekeredhetnek a nyelvgyökre, azonban a gyomorban összeállnak nagyobb csomóvá, amit a macska kétségbeesetten próbál is kihányni, néha sikerrel is. A lenyelt és eltávozni nem tudó, emészthetetlen anyagok bélelzáródást okozhatnak, melynek a tünetei: hányás, bélsár hiánya, esetleg csak híg tartalmú, véres hasmenés, levertség, kiszáradás, láztalanság, fájdalmasan feszes has. A röntgenfelvételen látványos képet lehet a fémgombolyagról készíteni... A történet végét általában egy műtét zárja, melynek során a gyomorból, vagy a bélből az idegentest eltávolításra kerül. A fémek a bélben komoly bajt okoznak, ha messze eljutnak benne, mert felfűzheti azokat, ami mellett a bélperforáció veszélye is nagy. Mindezek alapján megelőzésképp javaslom, hogy azoknál a családoknál, ahol játékos kedvű macskák vannak, ne használjanak ilyen díszítéseket, vagy tegyék a macska számára elérhetetlen helyre a karácsonyfát! Egy másik veszély a karácsonyfával kapcsolatosan, ha az labilis, a "zsákmányát " , ahogy a macska, vagy a kutya próbálja lehúzni róla, eldöntheti azt, amikor is akár tűzveszély is előfordulhat... Dr. Bánfi András állatorvos Szilveszter után a kutyájukat kereső gazdik hívó szavától hangos a környék, mert a nagy petárda durrogtatásoktól páni félelmet érző állatok közül sokan hanyatt-homlok elfutottak. Lehetséges az, hogy a dörrenések ilyen félelmet kelthet egyes állatokban? A vadászkutyáknak például ezek a hangok egészen mást jelentenek, hiszen a vadászatkor a számukra legizgalmasabb idők mindig akkor következnek, mikor megszólalnak a fegyverek. Más, főleg az igen érzékeny, ideges alkatú kutyák azonban (pl.: vizslák, belga juhász, dalmata, stb.) a váratlan puffogásoktól, dörrenésektől komoly pánikba eshetnek, ők azok, akik általában a vihartól is félnek, mert érzik, hogy a légnyomás hirtelen változásai együtt járnak a hatalmas dörgésekkel. Már jóval a vihar kitörése előtt reszketnek, elbújnak, félnek. A pánik különösen akkor erős, ha nincs jelen a gazdi, a vigasztaló kéz, a megnyugtató hang: a menekülési ösztön előtérbe lép, kiszakítják magukat a bezártságból, és néha addig futnak, ameddig össze nem rogynak a fáradtságtól. Nem ritka, hogy ilyenkor a sorsuk egy teherautó, vagy vonat alá kerülve pecsételődik meg. Ha előkerülnek néhány nap múlva, mivel a talppárnáikat hirtelen lekoptatták, erős sántaságot, néha súlyos mozgászavart tapasztalni, melyet az izomláz, a pár napos nélkülözés, alvás- és energiahiány valamint a futás közben elszenvedett egyéb fájdalmak csak fokoznak. A megkerült állatot etessük, itassuk meg, és legfőképp hagyjuk pihenni. Néhány nap alatt regenerálódva ismét a régi viselkedést és mozgást fogjuk tapasztalni. Dr. Bánfi András állatorvos Terhes nők gyakran fordulnak azzal a kéréssel az állatorvoshoz, hogy a macskájukat, és egyéb háziállatukat altassa el örökre, mert fertőzéstől félnek. Nos a toxoplazmózis valóban jelenthet veszélyt az anyára, amennyiben ez ellen a betegség ellen nem szerzett korábban védettséget. Amennyiben a terhesség első harmadában fertőződik akár saját macskájának, nyulának bélsarától, vagy kellően át nem sütött, meg nem mosott, fel nem főzött állati eredetű ételtől, elvetélhet, vagy a magzat károsodhat. Természetesen szerológiai vizsgálattal meg lehet állapítani a kórokozóra való fogékonyságot a terhesség előtt, mely alapvetően meghatározza aktuálisan a kérdés fontosságát. Nem fertőződött szervezet esetén tehát a háziállatok elpusztítása helyett a fokozott higiénés magatartás a javasolható: kertészkedés kesztyűben, gyakori kézmosás, az állatok almának, bélsarának kezelésének elkerülése, az állat simogatásától való tartózkodás, megfelelően hőkezelt élelmiszerek fogyasztása, (tej, tojás, hús, stb.) . Az állatokon, pl. a macskán is el lehet végezni egy szerológiai és egy bélsár- vizsgálatot, mellyel az esetleges fertőzési forrás kimutatható. Az ilyen állat elajándékozása, vagy a terhesség idejére ismerősnél való elhelyezése járható út, melyet támogat az állatorvos is ilyen esetben. Dr. Bánfi András állatorvos A fogat védő zománcréteg rendkívül ellenálló, kemény bevonatot képez a fog, ínyből kiálló részén. Ez a burkolat megvédi a fogat a normális erőbehatásoktól és az enyhén savas, vagy lúgos természetű folyadék okozta behatásoktól. Ha a fogon a zománc megsérül, az alatta sokkal kisebb védelmet nyújtó cementréteg gyorsan kopik, és az egyenetlen felületen a fogkő is gyorsan megtapad. A fogszuvasodás innen már csak egy lépés. Gyakran lát az állatorvos olyan kutyákat, amelyeknek bizonyos fogain a zománcréteg valamely kemény tárggyal történő folyamatos érintkezése miatt megkopott. Ilyenkor általában kiderül, hogy a gazda kövekkel, kavicsokkal apportíroztat, vagy a kutya ketrecének-kenneljének vasszerelvényeit unaloműzésképpen állandóan rágcsálja. Az ilyen fogazat nem maradhat tartós, előbb-utóbb fogtörések és szuvasodások, valamint a fog erős kopása lesz megfigyelhető. Dr. Bánfi András állatorvos Hallotta már azt a kifejezést, hogy diszplázia? A sokak számára ismerős kifejezést "kutyás és macskás körökben" igen gyakran hallani. A szó valódi fordítása: "kóros fejlődést" jelent. De mit jelent ez az állattenyésztéssel kapcsolatban? A különböző szervek-szervrendszerek (pl. szemfenék, fogzománc, izomzat, stb.) veleszületett fejlődési zavara esetén alkamazandó kifejezést a hétköznapi értelemben általában különböző izületek kóros fejlődése esetén használják a szakemberek. A leggyakrabban a csípőizület diszpláziájáról hallunk, melynek szűrését néhány évtized óta egyre szélesebb körű kutya (és macskafajták) esetében végzik az állatorvosok, és törekednek annak visszaszorítására a tenyésztők. Újabban előtérbe került a nagytestű kutyafajtáknál a könyökizületi diszplázia is, melynek a szűrése és a tenyésztési szelekció következményeként való csökkentése fontos feladata az érintetteknek. Dr. Bánfi András állatorvos Gyakran érkeznek avval az állattulajdonosok az állatorvoshoz, hogy a kutya lázas. Ezt egy széles körben elterjedt nézetre alapozzák, miszerint, ha a kutya orra meleg és száraz, akkor lázas, ha hideg és fénylően nedves, akkor a kutya jó egészségnek örvend. De, ha végbélben hőmérsékletet mérünk egy erre alkalmas lázmérővel, ez az összefüggés nem igazolható mindig! Tartós, és magas láz esetén általában valóban lehet meleg és száraz, de ilyenkor más is jelzi ezt már: a lágyék, a hónalj, a fülek bőre érezhetően szinte forró, az állat tekintete "megtört", szomorú, a szemek mélyen ülővé, és csillogóvá válnak. Az állat nem szívesen mozog, liheg, a hideg padlón minél nagyobbra szétterülve fekszik és hűti magát. A kutya normális testhőmérséklete függ a nagyságától (testsúlyától). Minél nagyobb az állat tömege, annál alacsonyabb az átlaghőmérséklete. Egy törpe fajta (pl.: törpeuszkár, törpeschnauzer, chivava, yorkshire terrier, stb.), melyek átlagos testsúlya 5 kg körül, vagy az alatt van, magas, 39-39,5 C° alaphőmérsékletűek. A nagy testsúlyú állatoknak (pl.: bernáthegyi, kaukázusi juhász, újfundlandi, stb.) 38- és 38.5 C° körüli az átlaghőmérsékletük. Ennél fogva kiskutyánál egy esetleges 40 C°-os hőmérséklet csak hőemelkedésnek, a nagykutyában mért 40 C° már súlyos lázas állapotot takar. Mindebből az következik, hogy érdemes otthon kinevezni egy hőmérőt, mely attól kezdve csak a kutyánál használatos, és megmérni a végbélben a hőmérsékletet, ha bizonytalanok vagyunk állapotát illetően, mert csak ez a mérés szolgáltat megfelelő adatot! Dr. Bánfi András állatorvos Kutyák és macskák néha riasztóan nagy áll alatti duzzanatai Az áll, vagy a fültő alatt gyakran alakulnak ki különböző eredetű duzzanatok, melyek időnként komoly méretűek és következményűek lehetnek. A harapásból származó tályogképződés, bár kutyán is előfordul, mégis a februárban olyan gyakorta verekedő kandúrmacskára a legjellemzőbb. Az ilyen tályogot megérésekor meg kell nyitnia az állatorvosnak, mielőtt az felfakadva csúnya nagy folytonossághiányt hagyna hátra, vagy befelé, a garat felé törne fel. Soha ne masszírozzuk az ilyen területet a kifakasztás érdekében, mert evvel csak a környezetébe paszírozzuk a gennyes váladékot! Az áll, és a fültő alatt lévő nyirokcsomók duzzanata azt jelezheti, hogy az általa "felügyelt" száj, -garat,- és orrüregben szeptikus gyulladásos elváltozások zajlanak, és a baktériumok a test más részébe való eljutását gátolják meg a szervezetben szűrőként működő nyirokcsomók. Dr. Bánfi András állatorvos Mostanában gyakran adnak hírt kutyák embert ért támadásairól. Az áldozatok gyakran gyerekek, vagy idősebb emberek. A kérdés mindenkiben úgy fogalmazódik meg, hogy: miért most, régebben ilyen nem volt? Valószínűleg nem volt ilyen gyakran, aztán továbbá nem volt, aki az ilyen nem kívánatos eseményekről tudósítson. Ma az ilyen hírek az első helyen szerepelnek a híradásokban, mert borzongatóak, különlegesek, szenzációsak és véresek. Dr. Bánfi András állatorvos A hosszúszőrű macskákra jellemző, hogy a mosakodásukkal, melyet előszeretettel végeznek, időnként, főleg abban az időben, amikor szőrváltásuk zajlik, nagy mennyiségű szőrt nyelnek le. Ehhez hozzájárul jellemzően reszelős nyelvük, mely ilyenkor úgy viselkedik, mint egy szőrkefe. Megtapad rajta a nyalakodás során, az állat a torok irányába juttatja a szőrszálakat, majd a nyelési reflex beindul. A lenyelt szőr- a gyomor-bélcsatornában csomóvá összeállva, mennyiségéből adódóan komoly gondok, (legfőképp állandósuló) hányás és esetleg részleges, ritkán teljes bélelzáródás oka lehet. A zöld növény (pl. búza) rágcsálásával a macska elősegítheti a szőrlabda kiürülését, de mindezt érdemes megelőzni. A legegyszerűbb, ha az állatot naponta legalább egy alkalommal alaposan kifésüljük egy arra alkalmas fésűvel, vagy kefével. Mindez sokat segít, de vedléskor nem elegendő. A "pet-shopokban" kapható az ún. szőroldó paszta, mely rossz elnevezés, mert nem oldja, csupán a szálak összetapadását gátolja meg, ami teljesen elegendő és a következményeket valóban kivédi. Az összetapadni nem tudó szálak a bélsárral minden gond nélkül egyszerűen kiürülnek. Dr. Bánfi András állatorvos Azt, hogy a kutyának és macskának milyen külső élősködői vannak, sokan tudják, de a rágcsálók, és a madarak élősködőiről kevesen hallottak. A nyúlon élősködők közül a nyúl tetűjét és a bolháját azért is fontos megemlíteni, mert vérszívásuk útján mindkettő képes az ún. myxomatózis nevű vírust, (mely rendkívül súlyos, legtöbbször halálos kimenetelű betegséget okoz) átvinni állatról állatra. (Egyébként a betegség legfőbb vektora a szúnyog!) Dr. Bánfi András állatorvos Fiatal korban a kutyák és a macskák több védőoltásban is részesülnek. Ennek oka, hogy többféle vírus (baktérium, sőt gomba) ellen kell védettséget szerezniük annak érdekében, hogy a fertőzött környezetben is meg tudjuk óvni őket a ragályos betegségektől. Az oltásokat többször kell ismételni, mert még bizonyos mértékig fejletlen immunrendszerük. Felnőtt korban azonban évente egyszer elegendő a különböző betegségek ellen ismétlőoltást adni, általában kombinált formában (egyszerre több betegség ellen egy oltóanyagban). Kutyák védettséget szereznek veszettség, szopornyica, fertőző májgyulladás, parvo-, és coronavírusos bélgyulladás, leptospirozis, valamint kennel köhögés ellen. A macskák: a veszettségen kívül, fertőző rhinotracheitis, panleukopénia, mikrosporiázis (gomba), fertőző hashártyagyulladás és leukózis ellen. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatorvos munkája során tapasztalja, milyen gyakran kell kisállatokon az emlődaganatot diagnosztizálni. Az emlődaganatok gyakrabban alakulnak ki ivarilag aktív nőstényen, jelentős szóródást mutathatnak már megjelenésekor az emlőkben, és az áttétképződés is jellemző: rosszindulatú daganatok esetén a tüdőben, vagy már szervekben. A gyógykezelés általában ebből is következően néha komplikált feladat, hiszen egy összetett problémáról van szó, a legtöbb esetben nem elégedhetünk meg a daganat lokális eltávolításával. Annak feltérképezése, milyen mértékben kiterjedt folyamatról van szó, tüdőröntgent, vérvizsgálatot, esetenként más kiegészítő vizsgálatot is igényel a műtét előtt, (pl.: hasüregi ultrahangos vizsgálatot.) Lokális, áttét nélküli, jól körülhatárolt daganatnál elegendő talán annak eltávolítása, de kiterjedtebb, bizonytalan határú képletek esetén a teljes emlőtelep eltávolítását javasolhatjuk, ha kétoldali műtétre van szükség, az, 2-3 hét különbséggel elvégezhető. Az állat ivartalanítását nem árt átgondolni, (ha más okból ez nem ellenjavallt, pl.: fedeztetési szándék, stb.) elvégzése csökkenti a daganat újra kialakulását. Dr. Bánfi András állatorvos Galamb ornitózis- papagáj pszittakózis Ez, a chlamidia psittaci okozta bántalom komoly gondokat okozhat madarakban, különösen madárállományokban, hiszen heveny fertőzés esetén olyan gyorsan elhulláshoz vezethet, hogy a tünetek ki sem alakulhatnak. Ez a betegség emberben is okozhat kötőhártya-gyulladással, fölső légúti influenzaszerű tünetekkel, lázzal járó megbetegedést, azonban madáron látványos, kötőhártyagyulladást, lázas hasmenést, májmegnagyobbodást okozhat heves tüsszögés, könnyezés, orrfolyás kíséretében. Időnként a tünetek csak az egyik szemen keletkeznek. A korábbi időkre jellemző járványszerű, madárállományok kipusztulását okozó igen rapid lefolyású megbetegedések ma már talán nem jellemzőek, a kórokozót hordozó madár által behurcolt betegség lassabban, a jellegzetes tüneteivel fejlődik ki. Dr. Bánfi András állatorvos Tengerimalac etetésbeli sajátságai Aki tengerimalacot tart, nyilván tudja az egyik etetési alaptézist: szegény malackák a C vitamint nem tudják maguktól előállítani, ezért olyan gyümölcsöket is kell nekik adni, melyek magas C-vitamin tartalmúak. De tudják-e, hogy a télre eltett alma, vagy más gyümölcs az eltelt idővel arányosan veszít a C-vitamin tartalmából? A vizsgálatok szerint mintegy 1/8 -ára is lecsökkenhet. Tehát az ilyen gyümölccsel, vagy pl.: pelletizált eleséggel, esetleg avas magvakkal etetett tengerimalac C vitaminhiányos betegsége ilyen módon is kialakulhat. A tünetei eleinte nem látványosak: kedvtelenség és étvágytalanság észlelhető, később a metszőfogak környékén ínyvérzés jön létre. Tartós hiány esetén májfunkció zavar alakulhat ki, tartós és teljes étvágytalan állapot mellett. Súlyos hiány esetén napi 30 mg C-vitamin, csökkent bevitel esetén napi kb. 10 mg adása is indokolt, de általánosan is legalább heti egy alkalommal javasolt a tengerimalacnak C vitamint adni. Erre a legalkalmasabbak a cseppek formájában, egyéb vitamint is tartalmazó, kis rágcsálóknak és madaraknak előállított készítmények használata. Dr. Bánfi András állatorvos Prostata megbetegedések kutyán A prostata (düllmirigy) különböző, idősebb korú kutyában gyakrabban jelentkező, jóindulatúan, vagy rosszindulatúan lezajló elváltozásai (gyulladás, tályog, ciszta, daganat) szinte kivétel nélkül a szerv megnagyobbodásával járnak. Az ebből levezethető kezdeti tünetek egyértelműek: anatómiai helyzetének megfelelően (a kismedence bejáratában helyezkedik el a hólyag nyakánál, a végbél alatt) a térszűke miatt a hólyag nyaki összenyomatása általában vizeletürítési nehézséget, néha állandó vizeletcsöpögést, a végbél összenyomása pedig nehezített bélsárürítést, gyakori erőlködést, bélsárpangást eredményez. A prostata gyulladásánál gyakran vércsöpögtetést tapasztalhatunk a húgyutakból, jellemzően függetlenül a vizeletürítéstől. A kezdeti tünetek néha hirtelen, gyorsan alakulnak ki a heveny kórképeknél, az idült, lassan fejlődő betegségeknél hónapról hónapra, szinte észrevehetetlenül. Előrehaladott elváltozás esetén az általános tünetek, a láz, a fájdalom, daganat esetén az áttétképződés sem marad el. A prostata kezelésnél alapvetően a herék eltávolítása, antibiotikumos kezelés, esetenként a herélés helyett hormonkezelés jöhet szóba, a cisztás, tályogos prostata operálható. A műtéti eltávolítás anatómiai okoknál fogva kivihetetlen feladat. A rosszindulatú daganat kivételével, korai felismerést feltételezve, a prostata megfelelően hosszan végzett gyógyszeres, vagy műtéti kezelésének kórjóslata jó. Dr. Bánfi András állatorvos Szűrővizsgálatok alapján végzett tenyésztési szelekció jelentősége kutyán Az elmúlt évszázad utolsó 20-30 évében a kutyatenyésztés nagy, robbanásszerű felvirágzását tapasztalhattuk. Oka volt ennek, többek között az emberek megélhetési nehézségei, és az új fajták iránti kereslet ugrásszerű fokozódása. Számos új kutyafajta honosodott meg itthon, mely gyakran néhány egyed behozatala után, szűk körű állomány tenyésztése során alakult ki. Így, sok esetben néhány egyedre jellemző rossz és jó tulajdonságok lettek itthon a jellemzők az adott fajtára, ezek a tulajdonságok rögzültek. Ez is oka annak, hogy a magyarországi tenyészetekben az örökletes betegségek szűrésének nagy jelentőséget tulajdonítunk. A mind újabb és újabb friss külföldi vérvonalak tenyésztésbe állításán kívül a szűrések, az alomvizsgálatok, az utódok ellenőrzése eredményeképp a tenyésztés során elvégzett szigorú szelekció az egyetlen jó lehetőség ezen ortopédiai, szemészeti, fülészeti, neurológiai, bőrgyógyászati, alkati és értelmi, örökletes eltérések hosszú távú kiszűrésére. A hazai kutyatenyésztés szervezetei jelenleg forrongásban, átalakulásban vannak. Az állatorvosok oldaláról is megtörténtek azok a lépések, melyek reményeink szerint végre szervezett formában összefogják, standardizálják a különböző fajták szükséges szűrővizsgálatait. Dr. Bánfi András állatorvos Amint jóra fordul az idő, ugrásszerűen megnő az állatokat ért balesetek száma. Többet és felszabadultabban sétáltatjuk őket, maguktól is elcsavarognak, hiszen párzási idő van... Gyakori, hogy egy-egy ilyen körút után csapzottan, olajosan, sántán tér vissza a kutya, vagy a macska. Ha egyik végtagját nem terheli, három lábon ugrál, gondolni kell arra, hogy komoly sérülés érte, még akkor, is, ha külsérelmi nyom erre nem utal. Ez a sérülés a törés mellett lehet ficam, szalag,- és ínszakadás, esetleg súlyos lágyszöveti sérülés: ér és idegkárosodással. Az az erő, amely ilyen jelentős fizikai behatást gyakorolt az állatra, természetesen más, pl.: belső szervi sérüléseket is okozhatott! Ezért is rendkívül fontos, hogy minél hamarabb állatorvoshoz kerüljön az ilyen, balesetet szenvedett állat, hiszen ezek megállapítása, és időben elkezdett gyógykezelése igen gyakran megmentheti az állat életét. Előfordul, hogy a balesetet követő vizsgálat nem állapít meg mondjuk felületes zúzódásokon kívül semmilyen elváltozást, azonban 2-3 nappal később a beteg hirtelen rosszul lesz és kivérzett, életveszélyes állapotba kerül. Bizonyos belső szervek, legfőképp a lép és a máj állományában a fizikai behatás során bekövetkezett "törés" nem jár együtt annak tokjának repedésével, így az tünetmentes is maradhat mindaddig, amíg a egy ugrástól, vagy valamilyen más hirtelen mozdulattól az el nem szakad, és a belső vérzés így létre nem jön. Dr. Bánfi András állatorvos Esti fogmosás már a kutyának is?! A kutya és a macska szájában az etetéskor és azt követően a kémhatás megváltozik, minek következtében a száj baktériumflórája átmenetileg megbillen, a nyálból különböző szerves és szervetlen anyagok (+ egyedi érzékenység is kell) csapódnak ki. A kiváló anyagok először lepedék formájában a fogak mechanikusan nem "használt" felületein rakódnak le. Azoknál az állatoknál, ahol a rágást az eleség nem követeli meg, és más játékokon sem "csiszolhatja" fogait a lepedékbe fokozatosan egyre több kristály rakódik le. Az ilyen módon létrejött elváltozás már szabad szemmel is jól látható barnás-sárgás bevonat formájában a fogon, az íny közelében: ez már a valódi fogkő! A tévhitek szerint ez csak védi burkolatként a fogat, ami nem igaz. Az egyre hízó, vastagodó fogkő az ínysorvadás legfőbb oka, az íny-fog-fogkő találkozásában rohadó ételmaradék és rengeteg baktérium pedig az íny gyulladásért felelős. A gyulladást már fájdalom, ínyvérzés és szájbűz is kíséri, mely folyamat végén a fogak kilazulása és elvesztése áll. Dr. Bánfi András állatorvos A húsvéti ünnepek után megtelnek az állatorvosi rendelők a csapzott szőrű, felfúvódott, étvágytalan, bágyadt, törött lábú, kutya vagy macska által megharapott, kiszáradt állapotban lévő kis nyuszikkal, pulykapipékkel, kiscsibékkel, kiskacsákkal. Dr. Bánfi András állatorvos Kutyák és macskák parazitás fertőzöttségének elterjedtségére nézve egy minap közzétett statisztika szerint az európai országok közül az utolsók közé tett bennünket, magyarokat. Az általam is megfigyelt tény, hogy a kutya-, macska-, más kedvencállatot tartó emberek nem ismerik fel a lehetséges féregfertőzéseket és a féreghajtások fontosságát, általában a veszettség oltáskor az állatorvos tanácsára kérik csak a féreghajtást. Ez a tény azért is fontos és érdekes, mert ugyanakkor ugyanezen emberek más betegségek (főleg a vírusos) felől meglehetősen pontos ismeretekkel rendelkeznek, az oltások fontosságát is felismerik. Sokan intézik el a féreghajtást azzal, hogy évente egy-két alkalommal erősen fűszeres, vagy fokhagymás ételeket etetnek az állattal. Mindez természetesen nem elegendő, mint ahogy az sem, ha megfelelő széles hatásszélességgel rendelkező szert évi egy alkalommal adnak be egy lakásban tartott kutyának. Dr. Bánfi András állatorvos A magyar ember viszonya a kutyához érezhetően kifejezetten jó. A vidéki ember megbecsüli a jó házőrzőt, hát még a juhászkutyát! A városi ember néha már-már megmosolyogtatóan szereti őket, néhányan szinte erejük felett áldoznak tartásukra. És mégis időnként elő-elő bukkan valamelyik médiában, milyen sok kóbor kutya is van Magyarországon. Néhány napig jártam most Baz- és Heves megyéket keresztül-kasul, valódi kóbor kutyát csak keveset láttam. Igaz, itt nehezebb felfedezni őket. (Nem tekinthető kóbornak szerintem az a kutya, mely a faluban, vagy annak közelében csavarog. Valaki ad enni neki nap-mint nap.) Vidéken a valódi kóborló kutyák, végső kétségbeesésükben, az erdőben a farkastörvényeknek megfelelően könnyen csapatba verődnek és hatékonyan vadásznak. Vadász emberektől hallottam: ahányszor a közelmúltban szóba került eddig a kutyaadó, vagy más megszorító intézkedés, mindig voltak szép számmal, akik hirtelen "elvesztették" kutyáikat, jelentős vadkárokat okozva az erdőkben és munkát adva nekik ezek kilövésével. A városban több kóbor kutyát látni. Ezek a kukák felborogatásával tartják fenn magukat, "koldulásból" élnek. (Számuk az ebrendészeti szolgálatnak köszönhetően mindig viszonylag alacsony, hiszen az ilyen kutyákat folyamatosan begyűjtik.) Honnan ez a kettősség a kutyákhoz való viszonyban? Ha szeretjük őket: nagyon szeretjük, ha fölöslegessé válnak: nagyon komiszul tudunk velük elbánni. Ilyen esetekre ma már szép számmal vannak állatvédő szervezetek, amelyek minden erejükkel azon vannak, hogy az ilyen sorstól megmentsék az elárvult ebeket, lehetőség szerint új gazdához, jó körülmények közé segítik őket. Ez is egyfajta európai út lenne... Dr. Bánfi András állatorvos "Szőrlabdával nem jó dobálózni" A macska nyári szőrzete a téli bunda levedlésével együtt alakulhat csak ki. A folyamat végbemehet lassan, vagy gyorsan, de mindenképp jelentős szőrhullás kíséri. A macska legendás mosakodásáról híres, a vedlés során a folyamatos nyalakodáskor nagy mennyiségű szőrt nyel le. Ennek oka, hogy a macska nyelvén apró kicsi "szőrök" vannak, melyek hátrafelé irányultságuk miatt apró horgokként viselkednek. A garatig lejutott szőrök automatikusan lenyelésre kerülnek. A gyomorban labdácskává formálódnak, és sokáig tünetmentes "zoobezoárként" ott is maradhatnak, vagy hányással megszabadulhat a macska tőlük. A baj akkor jön létre, ha a gyomorból a szőrlabda a dolgok rendje szerint a bél útján elindul, amelynek munkáját akár lehetetlenítheti is (bélelzáródás), vagy csak lassítja (emésztési zavar). A bélelzáródás orvosi gyógykezelése nem könnyű feladat, időnként csak a bélműtét segíthet. Dr. Bánfi András állatorvos Leggyakrabban a külső sérvekkel, azon belül is a kutya köldöksérvével találkozik az állatorvos. /A belső sérvek is előfordulhatnak, (pl.: rekeszsérv) de ezek kialakulásához trauma kell, és ritkán találkozunk vele, macskánál a leggyakoribb./ A köldöksérv után gyakoriságban a lágyéksérv következik, mely nőstény és hím kutyákon egyaránt előfordul. Mindkettő veleszületett formában alakul ki, de vemhesség és szülés kapcsán klinikai képük: nagyságuk változhat, növekedhet. A kizáródás az a fenyegető lehetőség, mellyel szinte minden sérv esetén számítani kell. Kizáródáskor az amúgy esetleg régebben már megállapított sérv hirtelen rendkívül fájdalmasan megduzzad, lilás-kékes színű, feszülő bőrrel fedett lesz. Ilyenkor a gyors műtéti beavatkozás mentheti csak meg a beteget. A kizáródásra való hajlamosság tekintetében a legveszélyesebbek a szerzett traumás eredetű külső hasfali sérvek, (okok: harapás, autóbaleset, stb.) majd a lágyéksérv (szüléskor záródhat ki), végül a köldöksérv, melynél mindez csak ritkán jön létre. A kizáródáskor nem mindegy, milyen szervek rekedtek kinn a sérvtartalomban. A legegyszerűbb esetben a hasi zsírszövet, súlyosabb beszámítású a bélrészlet, vagy méh, legsúlyosabbként a vese- lép-májlebeny kizáródását tekintjük. Legfontosabb a megelőzés. A kiskutyákat az első oltásaikkor az állatorvos megvizsgálja, észlelve a veleszületett sérveket javaslatot tesz annak operációjára. A szerzett traumás belső és külső sérvek haladéktalan orvosi ellátása rendkívüli fontossággal bír az állat élete szempontjából. Dr. Bánfi András állatorvos A külső hallójárat következményei Gyakran, legfőképp nyáron fordulnak elő kisállatokon a különböző eredetű külső hallójáratgyulladások. Az okok közül első helyen az idegentest áll, (pl.: toklász) majd különböző baktériumok, gombák és paraziták következnek a gyakoriság sorrendjében. A tünetek lehetnek szembetűnők: fülrázás, viszketegség, fejoldaltartás, fülfájdalom. Időnként azonban inkább lassan, szinte tünetmentesen jön létre, ez általában az idült (pl.: parazitás ok) esetekben lehetséges. A következményei többrétűek lehetnek e gyulladásoknak: a külső hallójárat idültbe hajló gyulladásakor a fala megvastagszik kisebb-nagyobb növedékek nőnek a falából, melyek a járatot igen beszűkítik, sok váladék is termelődhet, (mely a hallójárat tövének megnyomásakor jellegzetes "cuppogó" hangot adhat). A beszűkülő külső hallójárat miatt a hallás romlik, a fül gyógyítása nehézkes, mert nem lehet jól kimosni, és a gyógyszerek is nehezen jutnak le a gyulladás helyére. A másik következmény lehet a terjedés. A középfül-külső fület a dobhártya ugyan elválasztja, de tartós gyulladáskor folytonossága megszakad, a váladék és a kórokozók a középfülbe kerülnek. Ennek már komoly, akár idegrendszeri következményi is lehetnek: körmozgás, egyensúlyzavar tartós fejoldaltartás, stb. Gyakori, hogy az ilyen, elhanyagolt esetben a megoldást már csak komplikált műtéttel lehet elérni. Tehát: minél előbb kezeltetjük a felmerült tünetek alapján a külső hallójárat megbetegedéseit, a következményekkel annál kevésbé kell számolni. Dr. Bánfi András állatorvos Amerikában, Japánban, Dél-Európában régóta ismert különleges férgessége a kutyának már Magyarországon is észlelt betegség, eddig leginkább Olaszországból, Dél-Franciaországból és Spanyolországból importált, vagy ott járt kutyákon. E férgességet fertőzött szúnyogok terjesztik csípésükkel, 85-120 nap után kialakulnak a szívférgek, melyek a jobb szívfélben, a tüdőartériában és a szívhez térő nagy vénában fejlődnek ki és telepednek meg. Ezek kb. 1mm vastag, és 20-25cm hosszú, nagy tömegben ott élősködő férgek szívelégtelenséget, tüdőben artériás trombózist, hasvízkórt és ezekkel kapcsolatos erőtlenséget, (teljesítmény csökkenést, pl.: agár) idült köhögést, nehezített légzést okoznak. A tünetek lehetnek hevesek, de kis számú féreg esetén időnként kevésbé szembetűnők is. A balkánról-, stb. származó, vagy az említett helyeken nyaralt kutyák esetén ezt a körülményt az állatorvosnak mindenképpen említeni kell ahhoz, hogy gondoljon e ritka, de talán egyre gyakrabban jelentkező betegségre. Kimutatásához több alkalommal vett vérminta is kellhet, de röntgenfelvétel és EKG is segítheti a pontos diagnózis kialakítását. Dr. Bánfi András állatorvos A magas hőmérséklet nem kizárólag az embernek kellemetlen, hanem az állatoknak is lehet az. A (faja-fajtája válogatja) vastag bunda jó hőszigetelő, de a fekete szín viszont nagyon sok hőt tart magában. A komondor, a kuvasz fehér színe és bundája ilyenkor bizony nagy előny. A meleg hatására a nappali aktivitásuk csökken az állatoknak. A vízfogyasztás megemelkedik, és nappal nem jellemző, hogy nagy étvágyat mutatnának. Estére, a hűvös beálltára érdemes nagy kánikula esetén az etetést tervezni. Némely állat jobban, mások kevésbé jól tűrik a meleget. Nagyon kevéssé tolerálják többek között a kutyák, melyek nem képesek izzadni, csak a kilihegett párával és a testük bőrén keresztül pl.: egy hideg padlón fekve képesek a feltorlódott hőtől megszabadulni. A napon álló autóban hagyott kutya hőtorlódása (hőguta) igen hamar kialakul. Kezdeti szakban csak ijedt tekintetű lesz, és rendkívül erősen zihál, majd elfekszi, kómába kerül. Ha ezt tapasztalnánk, a legfontosabb teendő árnyékban gyorsan vízzel lelocsolni, alaposan átáztatni a bundát, és minél hamarabb állatorvoshoz vinni. Autós utazáskor akár menet közben is kialakulhat a folyamat, ha nem szellőztetünk megfelelően. A magas páratartalom rosszul befolyásolja a hőtől való megszabadulást, alacsonyabb hőmérsékleten is bekövetkezhet a baj ilyen esetben. A munkára kényszerített állat hőgutája a nagy melegben, tűző napon szintén gyakori. Kutyakiállítások rendszeres szervezési hibája szokott lenni, hogy nincs elérhető vízcsap, ahonnan az állatokat meg lehetne itatni, és nincs árnyék sem. Minden kiállítás alkalmával adódik pár hőgutás eset. Próbáljuk megelőzni a hőgutát előre bekészített vödör vízzel, napernyővel, stb... Dr. Bánfi András állatorvos Nem csak állatkerti állatokkal való ismerkedés Aki régóta nem járt a budapesti Állatkertben, -főleg azért, mert állatszeretete nem nézhette csak fájdalommal az ott bemutatott állatok sanyarú sorsát- nos, ma már nyugodtan megtekintheti újra. Impozáns változások sorozatán esik át a folyamatosan épülő, szépülő Állatkert. Az állatok tartásának szemlélete sokat változott az utóbbi években. E gyermekközpontú park komolyan veszi a célját: a gyerekekkel megismertetni és megszerettetni, elfogadtatni az állatokat, úgy, hogy segíti megérteni az ilyen kérdéseket: hol helyezkedik el az állat a biológiában, milyenek a körülményei otthonában, fenyegeti-e valamely veszély, hogyan segíthet az ember? Áthatja a park egészét a biológiai környezetünk megóvása iránti elkötelezettség, melyet játékos formában a gyerekekkel is megismertet, és mondhatom nyugodtan, elfogadtat. A környezetünk rombolására, szennyezésére, az őserdők kivágására, az "őserdőhús" folyamatos illegális "kitermelésére" ügyesen ráirányítja a figyelmet úgy, hogy a végén az ilyen módon kialakult véleményünknek hangot is adhatunk, ha akarjuk, tiltakozó jegyzék aláírása formájában. Talán jobb lenne ma már "Öko-állatpark" jelzővel illetni az egyre nagyobb szépségben, tisztaságban, egyre szimpatikusabb gondolkodásban folyamatosan megújuló budapesti Állatkertet. Dr. Bánfi András állatorvos Sokan talán csodálkoznak azon, amikor a kutyák munkateljesítményéről hallanak. Pedig az állatok sok helyen sokrétű munkát végeznek az ember segítségére, vagy éppen helyette. Munka a katasztrófakeresésben küzdő kutya teljesítménye, az őrző-védő ebek ébersége, vagy a különböző árukra "specializálódott" kutya (kábítószer, dohány, stb...) kereső munkája, de munka az agárkutya versenyben való futása, melyet szintén hosszú edzésmunka előz meg. És akkor ott vannak még a cirkuszi, szánhúzó, vadász, stb. kutyák. A munka az állatnak nem "szörnyű dolog", hanem igazában játék. A betanítás is így történik, pl. a kábítószer kereső kutya hónapokig csak játszik a gazdájával egy olyan üreges apportfával, melybe különböző kábítószereket rejtettek. Így ő a játékkal kapcsolja össze a szagot. A keresésre is így tanítják, egyre lehetetlenebb helyekre dugják el a játékát, melyet ha megtalál, a jutalom maga a játék. Sokan gondolják, hogy a cirkuszi állatokat verik, a keresőkutyát mesterségesen hozzászoktatják a kábítószerhez, stb. Az állat félelemből nem dolgozik jól, sem szívesen. Tehát a betanítónak is érdeke, hogy jutalom alapú, vagy kifejezetten játékalapú legyen a munkára szoktatás. Szerencsére rég volt már divat a medvetáncoltatás orrkarika rángatással, mely iskolapéldája az ellenkezőjének, amiről eddig írtam. Dr. Bánfi András állatorvos Kistestű kutyák gyakori, öröklött, izületének működését érintő elváltozások a vállficam, csípő izületben a combfej elhalása, valamint a térdkalácsficam. Dr. Bánfi András állatorvos Sokszor előfordulnak az állatorvosi rendelőkben bőrgyulladásban szenvedő kutyák, amelyeket valamilyen szabad álló-, vagy folyóvízben fürösztöttek meg. Dr. Bánfi András állatorvos A lógó fülű kutyák hallójárat megbetegedései Szinte köztudott, hogy a lógó fülű kutyák külső hallójárata gyakrabban begyullad, sokan pont evvel érveltek, amikor a fülvágás körüli viták zajlottak: (lehet, vagy nem lehet fület vágni az ember kénye, kedve szerint átalakítva egy-egy kutyafajta küllemét?) A lógó fül miatt (spániel, uszkár, szetterek stb.) a hallójárat szellőzése nem túl jó. A fülzsír avasodhat, benne a gombák és baktériumok könnyen elszaporodhatnak. Ha eme adottság még szűkült külső hallójárattal is jár, az eredmény előbb-utóbb krónikus gyulladás lesz. A lógó fülek a szaglászó kutyánál arra is alkalmasak, hogy a különböző "ragadós" növényi részeket összeszedjék, mint amilyen a toklász. A toklászra jellemző, hogy a mozgás hatására "vándorlásnak indul", beakadhat a bőrbe, (melybe be is fúródik), bevándorolhat a külső hallójáratba, elhanyagolt esetben a középfülbe is bejut. Az elváltozás igen heves fülrázással, (mely csak ront a helyzeten, hiszen a toklász egyre mélyebbre jut), és fejoldaltartással jár, melyre jellemző, hogy a talajhoz közelebb eső fül a fájdalmas. Dr. Bánfi András állatorvos Kutyák fiatalkorban elszenvedett törései Az újszülött kutyák csontozata nagyon kialakulatlan, puha, porcos. Később megszilárdul, de a végleges keménységét, és dinamikai tulajdonságait csak kb.: másfél-kétéves korban éri el. Természetesen ebben az időszakban is érheti a kiskutyát baleset, pl.: az anyja rálép, ráfekszik, rácsapódik az ajtó stb. stb... Ilyenkor a rendkívül puha és hajlékony csontozat nagy előny, mert az esetek többségében a csontállomány sérülését a vastag és rostos, ellenálló csonthártya elfedi és összetartja, legfeljebb ún.: "zöldgally törést" szenved az állat, mely igen gyorsan gyógyul nyugalom biztosítása esetén. Van azonban minden csontnak egy-egy igen érzékeny része, vagy területe ebben a korban, mely könnyebben sérül erő behatására, mint maga a csont, és ez a növekedési zónája. A csöves csontok dudorain, alján és tetején megtalálható területek arra valók, hogy a csontnövekedést szolgálják. Itt képződnek az új porcsejtek, melyek érési folyamaton és mészfelvételen keresztül csontsejtekké alakulnak. Ebben a vonalban ütés esetén könnyen elválnak e rétegek egymástól, mely nagyon veszélyes állapotot, az ún.: növekedési zóna leválását okozzák. Ezek műtéti ellátás nélkül a csont torz (féloldalas) növekedéséhez, vagy a növekedés teljes leállásához vezethetnek. Az ilyen sérülés műtéti ellátása során a rétegeket újra egymáshoz illesztik és átmenetileg implantátumokkal rögzítik, így a csontnövekedés nem sérül lényegében, maradandó károsodást az állat nem szenved. Dr. Bánfi András állatorvos Gyakori kérdés, ha valaki kutyát fogad örökbe menhelyről, állatvédőktől, vagy az utcáról: Mit kell csinálni ilyenkor? Dr. Bánfi András állatorvos Gyermekek és a kutyasétáltatás Sokszor látjuk, hogy komoly, erős, nagytestű kutyákat kicsi gyerekek sétáltatnak, főleg így a nyári szünetben, hiszen ők most ráérnek akár órákat is a kutyával lenni, míg a szülők dolgoznak. Balesetek forrása ez nap, mint nap, mert általában a gyermek sem erővel, sem tekintéllyel nem rendelkezik a kutya fölött. Így valójában csak a kutya képzettségén, és mondhatni jóindulatán múlik, hogy azt csinálja, amit a gyerek tőle kíván. Azonban a dolog természetéből az is következik, hogy a gyerek gyakran következetlen az állattal, melyet azok nem jól tolerálnak. Veszélyhelyzetben az ilyen kutya nem igen fog a gyerekre hallgatni, ha arról van szó, hogy egy másik kutyával "kell" összeverekedni, vagy egy ős ellenség macskát kell jól megkergetni, amihez át kell vágtatni utcán, autóúton, stb. Az ellenőrzés ilyenkor hamar kicsúszhat a gyerek kezéből, mely következményeit gyakran csak az állatorvosi beavatkozás orvosolhatja. Az is előfordul, hogy a gyermek megfeledkezik a rábízott állatról a nagy játszás következtében, az állat elkóborol, elveszik. Mi a megoldás? Az állattal való következetes és felelősségteljes bánásmódot a gyermekeknek is el kell sajátítaniuk, ha kutyát bízunk rá. Természetesen a kutya is kell rendelkezzen valamely alapfokú kiképzéssel, hogy a család bármely tagjára, bármikor hallgasson és szót fogadjon. Ez ma már alapkövetelmény kellene legyen, mely éppoly fontos, mint mondjuk a rendszeres kiegyensúlyozott táplálása. Dr. Bánfi András állatorvos Nyáron minden állatorvos arról beszél, hogy milyen sok baj van a toklászokkal, melyek az állati szőrbe beakadva okozzák a különböző bántalmakat. De vajon valóban annyi a baj, mely ebből fakad? Dr. Bánfi András állatorvos Kutyának és macskának is vannak tejfogai, melyek a maradó fogak kinövése előtti időben "teljesítenek szolgálatot". Dr. Bánfi András állatorvos Az állatorvoslásban vannak olyan helyzetek, amikor az állat gazdáját arról kell meggyőzni, életképes egy állat három lábon is. Általában komoly ellenérzést kelt a felvetés, amit csak hosszas megbeszélés, fotók bemutatásával és megtörtént esetek elmesélésével lehet oldani. Miről is van szó? Bizonyos súlyos végtagroncsolódáskor, amikor a láb egy része ideg és vérellátás nélkül marad, amikor a roncsolódás olyan fokú, hogy a csontok nagy felületen fedetlenek és nincs remény arra, hogy valamilyen módon (akár hosszú idő alatt is) meggyógyulhatna anélkül, hogy az állat életét közvetlenül a szepszis, vagy az önmérgezés ne veszélyeztetné- a végtag amputációja indokolt és szükséges lehet. Bizonyos daganatok, főleg csontdaganatok terápiájában is alkalmazzuk időnként. A hátulsó végtag elvesztése kisebb, az elülső végtag elvesztése nagyobb nehézséget okoz az állatok mozgásában, főleg a felkelés és a lefekvés okozza a fő gondot. Sík talajon általában jól mozognak. Minél kisebb egy adott állat testtömege, annál problémamentesebb az amputált lábú állat mozgása, és van egy felső súlyhatár, úgy kb. a 35-40 testsúly kg-nál, amely felett a negyedik végtag elvesztése komoly mozgáskorlátozódást eredményez. Az ellenoldali végtag izületeit, inait, szalagjait és izomzatát túlterhelve jelentős mértékben rosszabbodhat a mozgás az idő előrehaladtával. Ilyen esetben az amputáció komolyan megfontolandó. Az amputáció vonala állatnál mindig magas kell legyen, a vállöv és a medenceöv alatti, mert hiszen végtagpótlás nem megoldható állatnál, (ami miatt a minél hosszabb végtagcsonk megtartása lenne indokolt) és fontos, hogy a csonkot ne terhelhesse még véletlenül se. Dr. Bánfi András állatorvos A budapesti állatorvosi ellátás struktúrája Amióta a rendszerváltás lezajlott, lehetővé vált az állatorvosok számára magánrendelés beindítása. Mindez az ellátás sokszínűségét hozta létre, van ma már egyszemélyes praxis, sokszemélyes, több orvost foglakoztató magán állatkórház, állatorvosi magánlaboratórium, mozgó rendelővel elsősegélynyújtásra berendezkedett állatorvos, ki éjjel-nappal szolgálatban van. Van, csak kijárással foglalkozó kolléga, aki a betegek otthoni ellátásával foglalkozik. Az állatkórházak éjjel-nappal ügyeletben vannak, de számos nagyobb rendelőintézetben nem ritka ma már a 14-15 órás napi nyitva tartás sem. Minden körzetben működik állami hatósági állatorvos is, aki az állattartással kapcsolatos hatóságot is érintő ügyekkel foglalkozik, pl.: kiutazási engedély kiadása külföldre, stb. Az állatorvosok szakosodása is elindult, van már szemészettel, fogászattal, bőrgyógyászattal, hormonológiával, stb. foglalkozó kolléga is, sőt: ma már több állatorvos saját alapítványán keresztül állatvédelmi munkát végez a talált és befogadásra váró állatok ellátását megoldva. Többen, jól felszerelt rendelőkben traumatológiával és ortopédiával foglakoznak behatóan, műtéteket végeznek. A Szent István Egyetem Állatorvosi Kara is Budapesten található: itt folyik a legmagasabb szintű ellátás a hallgatók bevonásával a három (Szülészet, Belgyógyászat, Sebészet) Klinikán, a legjobb műszerezettséggel a nap 24 órájában. Dr. Bánfi András állatorvos A szopornyica nevű kutyabetegség kihalóban? A régen szinte egyedüli rettegett, kutyákat érintő járványszerű megbetegedés a szopornyica, köszönhetően a védőoltások elterjedtségének, mára szinte megszűnőben van. Csak nagyon fiatal állatokon, amelyeknél az oltások valamilyen ok miatt kimaradtak, vagy jelentősen megcsúsztak, vagy idős kutyákon, amelyek a veszettség elleni védőoltásokon kívül semmilyen más oltást nem kaptak már évek óta, találkozni még néha-néha vele. Éppen amiatt, mert az általánosan használt, évenként egyszer veszettség és még néhány fontos megbetegedés ellen beadott kombinált védőoltás igen hatékonyan védi a kutyaállományt, szorul ki gyakorlatilag a vírus lassan Magyarországról. A betegség lefolyása is sokat változott az elmúlt időben- a hurutos tünetek, (tüdő-, orr-, bél-) és a jellegzetes lázgörbe ma már nem jellemző, -ha a betegség mégis kialakul, általában az idült esetekre jellemző idegrendszeri tünetekkel jelentkezik. Sajnos a gyógyíthatóság ezzel egyenes arányban csökken, mert a központi idegrendszeri károsodásra utaló hátulsó testfél bénulás, mely a fej felé terjedhet, valamint a sok esetben önállóan jelentkező izomrángás, sokkal nehezebben gyógyítható, sőt legtöbbször már gyógyíthatatlannak bizonyul. Tehát ma is fenyeget e kór, az oltatlan egyedekre nézve szinte veszélyesebb, mint amikor még napi szinten kezeltek az állatorvosok néhány kutyát, mert e kiszorulóban levő betegség ha mégis kialakul, "a legrosszabb arcát mutatja". Dr. Bánfi András állatorvos A hirtelen és nagyra növő kutyakölykök életét sokszor keseríti a hosszú csövescsontok megnyúlásakor gyakorta létrejövő csontgyulladás okozta heves fájdalom. A fájdalom lehet olyan erős, hogy a felállás is nehézkessé válik, bár gyakoribb, hogy valamely végtagon önállóan jelentkezik sántaság. A növekedési erély bizonyos fajtákon eleve igen nagy, ami azt jelenti, hogy kb. 4-8 hónapos korban rendkívül gyorsan növekszik a testmagasság és a testsúly is. Ha e hajlamát ezen kutyáknak még azzal is fokozzuk, hogy olyan eleséget, vitaminokat, és csonterősítőkel adunk, amely a gyors növekedésre nem hajlamos kutyáknál is felgyorsítja a gyarapodást, a két faktor összeadódik. Mindez lehet jó egy broyler csirkénél, ahol nem szempont a csontozat és az izületek, szalagok, stb. egészséges és harmónikus kifejlődése, csak a gyarapodással eltöltött idő, de nagyon veszélyes lehet az arra érzékeny kutyáknál. A csontfájdalmakkal egyidőben megjelenhetnek porcleválások, csontfejlődési zavarok és egyéb izületi károsodások is. Az önállóan jelentkező fájdalmas csontgyulladás egyébként jól és általában gyorsan kezelhető gyógyszerekkel, és a növekedés sebességét visszafogó diétával. Ez a diéta nem azt jelenti, hogy éheztessük, vagy kevesebbet adjunk enni, hanem a felkínált eleség minőségét, összetételét kell úgy összeállítani, hogy az ezt a hatást eredményezze. Dr. Bánfi András állatorvos A kedvenc állataink fogazata, a száj és a fogazat anatómiája erősen eltér egymástól és az emberétől egyaránt. Az embernél oly nagy veszélyt jelentő fogszuvasodás állatoknál csak elvétve fordul elő, de a foglepedék-fogkőképződés, fogínysorvadás, annak minden következményével annál gyakoribb. A fő probléma ezért a fogkövesség kezelése, és lehetőség szerinti megelőzése. A fogak tisztítására speciális fogkefék és fogkrémek ugyan ma már mindenhol kaphatók, de gyakorlatiasabb módszer, ha az állat száraz kenyeret, vagy erre a célra gyártott kekszet rágcsál, mely ezt a tisztítást naponta elvégzi. A tengeri malac, nyúl metsző fogai gyakran túlnőnek, ennek kurtítása is gyakori fogászati feladat. Az időnként kialakuló gennyes fogmeder gyulladástól kimozduló gyökerek olykor az állatoknál is sok gondot okozhatnak: pl.: gócreakciókat, jelentős fogfájdalmat, sipolyképződést, rágásképtelenséget. Az ilyen fogak minél előbbi eltávolítása fontos. Az állatok fent említett fogászati alapellátását szinte minden állatorvos végzi, a speciális beavatkozásokra szakosodott kollégák a humán fogászatban megszokott szájsebészeti- fogászati feladatokat is ellátják. Ide tartozik az eltört, vagy megnyílt fogbelű fogak tömése, koronák, hidak felhelyezése, gyökérkezelések, fogszabályozás. Minden ilyen jellegű probléma csak akkor derülhet ki, ha magunk odafigyelünk (időnként megtekintjük a fogazatot, felfigyelünk az esetleges szájbűz megjelenésére stb.) és rendszeres időnként állatorvosi vizsgálaton jelenünk meg. Dr. Bánfi András állatorvos A tartós kutyatenyésztési munkával létre lehet hozni új és újabb kutyafajtákat, vagy ki lehet emelni (sarkítani) bizonyos tulajdonságokat, így az állat küllemét is jelentősen meg lehet változtatni. Kérdés, vajon ehhez mit szólnának a kutyák, ha megkérdezhetnénk őket? Mit szólna egy basseth hound, jó-e, hogy a hasát a föld fölé néhány cm-erre lógatja, és időnként a hatalmas fülére lép? Vagy a pekingi palotakutya akinek az arckoponyája olyan rövidre szabatott, hogy ha fejét kisebb ütés éri, azonnal előesik elsekélyesedett szemgödréből a szeme? Mire szavazna egy shar-pei kutya, ha valaki meg tudná kérdezni, szeretne-e 3x akkora bundában járni, mint amit ki tud tölteni, aminek következtében a szem körüli nagy ráncok szőrei a szemét irritálják? Jó-e a bulldognak, hogy tohonya, futásra alig alkalmas testéből állandóan hangosan szuszogva tör elő a kilélegzett levegő, éjszaka horkol, nősténye gyakorlatilag önállóan szülésre képtelen? A példákat lehetne még sorolni... itt a divat, és a különlegességre való igény diktál. Közben a kutya érdeke az, ami elvész. Az állatorvos gyógyít, a tenyésztő tenyészt, de miért nem beszélnek egymással arról, milyen eredménye van a kutya életminősége szempontjából munkájuknak? Dr. Bánfi András állatorvos Manapság e már az ókorban is ismert, emberre is fertőző, Magyarországon manapság ritkán előforduló betegéggel kapcsolatos tudásanyag értéke jelentősen megnőtt, de nézzük, állatokban hogyan is néz ki a lépfene. A kórokozó egy bacilus, mely a szabad levegőn maga köré a rendkívül ellenálló, ún. "spórákat" képez és így, igen hosszan túlélheti a számára nem kedvező körülményeket. Állatba jutva a spóra azonnal kinyílik, és fertőzőképes baktérium formájában szaporodni és toxikus anyagot termelni kezd. Mindezek a fertőződés helyének megfelelően (szájon keresztüli fertőzéskor a torokmandulákban, nyílt sebbe kerülve helyileg /pokolvar/, belélegzés esetén pl.: a tüdő és nyirokképleteiben) először jelentős véres-vizenyős, helyi gyulladásos duzzanatot okoznak. Ezt követően az egész szervezetet elárasztják a kórokozók és az azok által termelt toxinok, melyek már nagyon súlyos tüneteket okoznak, (nehézlégzés, láz, hasmenés, hányás, testszerte vizenyősödés, stb.) Állatról - állatra a betegség nem fertőz, a kórokozó az állati szervezeteken kívül nem szaporodik. Leggyakoribb a növényevők fertőződése, ill. általában a legelő állatoké, a spórát tartalmazó takarmánnyal vagy legelő füvével, a sertés és a húsevők némileg ellenállóbbak a betegséggel szemben, de baromfiban is előfordulhat. (Az ember leggyakrabban beteg állatok feldolgozásakor, nyúzásakor fertőződhet nyílt seben keresztül, szájon, vagy légutakon át. Ez utóbbi lehet csoportos fertőződés is, mely súlyos, kezelés nélkül 2-3 nap alatt halálhoz is vezethet.) A betegség minden állatfajban igen gyorsan alakul ki, a lappangási idő (a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig eltelt idő) átlagosan 1 naptól- 3 napig terjedhet. Dr. Bánfi András állatorvos Sok elhízott kutyát látni manapság. Régebben nem volt talán ez annyira jellemző, csak amióta a jó minőségű kutyatápok Magyarországon is forgalomba kerültek? Ezekkel a magas tápértéket képviselő eledelekkel meg kell tanulni bánni, hiszen ezek kontroll nélkül való etetése feltétlenül különböző tápösszetevők túladagolásával jár. Az előírt adag testsúlyra kiszámolva az elégséges mennyiség, bár néhány nagy étkű kutya evvel az adaggal nem lakik jól. Ilyen esetben nem a tápadag emelését lehet javasolni, hanem annak korpával, pelyhekkel, és más nem hizlaló természetű anyagokkal való felhígítása, így a kutya jóllakik, a túletetés elkerülhető. Különösen nagy probléma a fejlődésben lévő állatok túletetése. A feletetett nagy mennyiségű fehérje,-zsír,-szénhidrát,-zsírban oldódó vitaminok,-calcium,-foszfor, stb. a növekedés gyorsaságát fokozza. Így lehetséges, hogy a kutya kb. 6-7 hónapos korára "kész" felnőtt nagyságú és csontozatú lesz, de az intenzív növekedés fázisában sok kóros elem csúszik be: csontgyulladások, porcleválások, lábgörbülések, stb. Különösen érzékenynek mutatkoznak erre a "hajtatott nevelésre" a nagytestű kutyafajták, és azon belül is néhány fajta, mint pl. a rottweiler, vagy a német juhász. Itt is igaz: "a kevesebb néha több!" Dr. Bánfi András állatorvos Onkológia a kisállatok gyógyításában Szomorú tény, hogy az állatokban is folyamatosan növekszik a daganatos megbetegedések száma. Erről szól minden statisztika. Azt is tapasztaljuk, hogy egyfajta rosszirányú változás is megindult, ami azt jelenti, hogy ezen esetek között egyre több az agresszíve növekedő rosszindulatú daganat. E tendenciák, az általános igényesség szintjének emelkedése, valamint az orvosi gondolkodás és felelős tenniakarás térhódítása az állatorvoslásban Európában és hazánkban hozta létre a különböző daganat ellenes terápiák meggyökeresedését itthon is. Mára már bizton kijelenthető, hogy a kemoterápiás és sugárkezelések, valamint a hagyományos sebészi terápia együttes alkalmazása jó és kiváló eredményeket is hoz. Ezeknek a beavatkozásoknak alapvető célja az életminőség megfelelő szinten tartása, a fájdalom csökkentése, a maximális cél a daganat visszaszorítása, eliminálása. Ma már az állatorvosképzésben az onkológia külön tantárgy, rendszeres onkológiai szakrendelést tartanak az egyetemen, a budapesti Sugárbiológiai Intézetben külön sugárterápiás laboratórium működik állatok részére. Dr. Bánfi András állatorvos A vizelet visszatartásának képtelensége állatokban is sok okra visszavezethető, a lakásban tartott kutyáknál különösen kellemetlen következményekkel járó gondokat okoz. Nőstény állatban egy esetleg évekkel korábban elvégzett ivartalanítást követően, idősebb korban jelentkezhet a leggyakrabban, oka a hormon hiány miatt kialakult hólyag záróizom működési zavar. Hormonpótlással az esetek nagyobbik része jól gyógyítható. Átmeneti inkontinencia nem ritka a vizelet el-és kiválasztó rendszer (vese, húgyhólyag, húgyutak) gyulladása miatt. A gyulladás meggyógyulása után minden egyéb tünet eltűnik. Kankutyáknál a prostata megnagyobbodás a hólyag és a húgycső összenyomatásán keresztül okozhatja az inkontinenciát. A prostata nagyságának csökkentésére irányuló terápiás beavatkozások általában hatékonyan csökkentik e kellemetlen tünetet. Sok esetben az inkontinencia olyan belső szerv megbetegedését követi, amely megnövekedett vízivást és vizeletürítést okoz, így képtelen az állat a kitágult, teli hólyagban vizeletét visszatartani. Amennyiben e szervi elváltozások gyógyíthatók, vagy a funkciójuk karban tartható, az ürítés normális menete is visszatérhet. Különböző, idősebb korban és főleg nagyobb testű kutyán gyakran jelentkező gerincbetegségek húgyhólyag beidegzési zavart okoznak, melynek következtében vagy állandó a vizeletcsorgás, vagy éppen nehezített ürítkezés jöhet létre. Az ilyen megbetegedések gyógyítása során óvatosan kell a kórjóslatot megállapítani, nem minden beteg gyógyítható ki teljesen és maradéktalanul az alapbetegségéből, ennek következtében a következményiből. Dr. Bánfi András állatorvos A szájban uralkodó kémhatás sok mindenre befolyással van. A száj nyálkahártyájának védekezőképessége, valamint a keletkező foglepedékbe kiülepedő ásványi anyagok mennyisége és minősége többek között pH függő folyamatok eredményei. A fogkövesség a húsevők fogászati megbetegedéseinek leggyakoribb okozója. Az emberre jellemző fogszuvasodást okozó mechanizmusok hasonlóak állatoknál is, de itt a következmény inkább a fogkő lerakódáson keresztül a fogágy megbetegedése, a fogíny sorvadása, a foggyökerek megbetegedései és végül a fogak kilazulása. A nyálban, a szájban valamint a gyomorban uralkodó kémhatás közti jelentős különbség fontos a húsevő emésztése és a kórokozókkal szembeni védekezése szempontjából. Az emberi táplálékhoz közel álló kutya eleségek, valamint a kutya és macskatápok fizikai tulajdonsága miatt a házi húsevők egyre kevesebbet rágnak, így a mechanikai tisztítása nincs segítségükre a fogkő elleni védekezésben. Az oly gyakran hirdetett fogkefe és fogkrém csak kevés állatnál használható, a legtöbb esetben elutasítja az állat a szájában való manipulációkat. Újabban megjelent a piacon egy húsevőknek gyártott gyógyszer, mely a nyál összetételét és pH-ját optimalizálja enzimkomplex hatóanyaga révén, mely a már meglévő fogkő eltávolítását könnyíti, illetve a képződését gátolja meg. Ha széles körben beválik a használata, talán jobb lesz a száj és a fogak állapota akár az idősebb kutyáknál is. Természetesen a fogtisztító kekszek mechanikai hatása a fogkőképződés ellen ma is jó szívvel ajánlható, eme új gyógyszerrel együtt, melyek várhatóan kitűnően kiegészítik egymás megelőző szerepét. Dr. Bánfi András állatorvos Érdekes, hogy kutyáknál a háziasítás hosszú évszázadai-évezredei során megszerzett viselkedésformák, "ismeretek" milyen gyorsan, szinte néhány óra, vagy nap alatt semmivé tudnak speciális körülmények között válni. És ez mindentől független, fajtától, testnagyságtól, erőnléttől, betanítottság állapotától. Többször éltük már meg, milyen hatása is van annak, ha ebadót vezetnek be, vagy valamilyen módon a kutyatartást szabályozni akarták. Állatok ezrei kerültek akár elegáns autókból is az erdő szélére, hogy ott mostantól magukról gondoskodjanak. A rémület szülte néhány éhen töltött nap után az azonos sorsú kutyák komoly szövetséget kötnek az erdőben, a túlélést biztosító eleség megszerzésére. Az állatok ősi ösztönük feléledése révén pontosan tudják, mi a dolguk, csapatszellemük rendíthetetlen, komoly akadályokat is leküzdenek. Falkában hajtják a nyulat és az őzet, a természet törvényei alapján dől el a vadászat kimenetele. A zsákmányból mindenki részesedik, a görbe lábú tacskó, a fürge vizsla keverék, az ordas nagytestű és a kitartó foxi. A vadászok számára az ilyen látvány rendkívül fájdalmas, hiszen az erdei nagyvadak űzötté válnak, a földön fészkelő madarak tojásai megtizedelődnek, érezhetően megcsökken az apróvad. Előkapják puskáikat és a betolakodók ellen fordítják. És az emberhez lojális, kényszer-ragadozók újra eltűnnek az erdőből. Hogy kié a felelősség? Az talán egyértelmű: az állatot nem szeretetből, talán csak épp a szeszélyes divatból tartó embereké. Dr. Bánfi András állatorvos A téli álmot alvó állatok sem alszanak folyamatosan egyforma mélységben. Amikor az idő hirtelen melegebbre vált, az alvás felületesebbé válik, komoly melegedés esetén az ébrenlétig is eljuthatnak. Az ébrenlét során a megnövekedett aktivitás mértéke változó és a melegedés tartamától is függ. A szárazföldi teknős egy ilyen átmeneti felélénküléskor akár a tél közepén, a téli álomra jól elkészített, általában avarral kibélelt fonott kosárból, vagy lukacsos oldalú faládából kimászhat, így védtelenné válhat a hideg ellen. A védett mikroklímát biztosító alvóhely téli elhagyása számukra, ha azt időben fel nem fedezzük, a végleges kihűléssel, az energia tartalékok azonnali kiürülésével és végül is halálhoz vezethet. Ezért időnként jó ellenőrizni őket, hogy zavartalan-e álmuk. A vizi életmódú teknősöknél is jó hatású, ha télen csökkenjük kissé a víz hőmérsékletét, és egy jól "felhízlalt" állapot után kevesebb eleséggel, vagy etetés nélkül pihentetjük őket néhány hétig. Ha valami miatt a vízhőmérséklet megnő, azt a felélénkült teknősök az eleség utáni állandó kutatás miatti élénk mozgása alapján rögtön érzékelhetjük. A táplálásnak mindig követni kell a hőmérséklet emelkedését. Az állandó hőmérséklet biztosítása megvédi az alvó teknőst a tartalékainak idő előtti megfogyásától és ezáltal meghosszabbítja az életét. Abban az esetben, (ami gyakori) ha az állat a lakásban tartás miatt télen is melegben van, valamint az őt nyugatalanító állandó jövés-menés megakadályozza a téli álmot, vagy ami a legveszélyesebb: az állat egy, a lakás hűvösebb sarkába meghúzódik, táplálékot már nem fogad el, de igazán nem képes aludni. Ilyenkor az eléhezés is hamar bekövetkezhet. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatoknak, főleg az emlősöknek szükségük van feléjük irányuló érzelmekre és "jó" ingerekre a normális életviteléhez, az idegrendszer működéséhez. A kísérletesen ingerszegény környezetben élő állat aluszékonnyá, vagy éppen agresszívvé válhat a környezetével szemben. Az állatok, főleg fiatal korukban, legjobban játszani szeretnek csak egymással, de a betanított vadászkutya, a nyomkereső, és a kábítószer kereső kutya is "játékból" dolgozik, számára minden munka csak a gazdi által meghatározott feltételekkel működő játék része. A játszási képességét az állat öreg koráig sem veszti el, vérmérséklet kérdése, hogy meddig látszik mindez meg rajta. Fiatal korban a játék útján sok mindent elsajátítanak, (tehát a tanulást is szolgálja) pl.: a zsákmányszerzés, a verekedés, az erőfölény kihasználásának, és a tekintély kivívásának izgalmas fortélyait. Később a gazdával szoros kapcsolatban lévő állatok a játék által kerülnek még közelebb az imádott emberhez, tarthatnak fenn vele bensőséges kapcsolatot. A játék az emlősök "létezési formája". Figyeljük meg, milyen leleményesen szórakoztatják magukat az állatok, ha nincs más, egy fadarabbal, vagy egy levéllel, egy arra haladó bogárral, vagy az elrepülő madarak kergetésével. Ha tehetik, elfoglalják magukat. Segítségre talán nem is szorulnak e téren, de bizony nagyon belophatjuk magunkat egy állat szívébe, ha rendszeresen játszunk vele... Dr. Bánfi András állatorvos Vannak olyan szerencsétlen szemészeti problémával küzdő állatok, amelyeknél a szemhéj szélén, a normális esetben enyhén ívelten kifelé álló szempillák visszahajolva, vagy rosszirányú növekedésüknél fogva irritálják, izgalomban tartják a kötőhártya, és/vagy a szaruhártya egy részét. Előfordul, hogy e szőrszálak nem jó helyen bújnak elő, a szőrtüsző nem ott található, ahol annak lennie kellene. A szemhéjszél belső felületén, netán a kötőhártyában növekvő, vagy másmódon irritáló szőrszálak komoly helyi fájdalmat, könnyezést, váladékképződést, fénykerülést váltanak ki, melyre az állat hevesen reagál, erőteljesen dörzsöli a szemtájékát, időnként még súlyosabb szemkárosodást okozva ezzel magának. A szőrök felfedezése nem könnyű, mert általában csak nagyítóval láthatók jól, egyszerű kihúzásuk pedig csak rövid időre okozza a tünetek megszűnését. A kóros pillaszőr epilálása (a szőrtüsző hagymának kiégetéssel való elpusztítása), vagy a sorban lévő szőrök hagymáinak ék alakú, csíkban történő sebészi eltávolítása a végleges megoldás az állatorvos és a beteg szempontjából. Időnként azonban kiújulás lehetséges, ha újabb kóros irányultságú szőrök bújnak elő. Különleges esetekben a szaruhártya-kötőhártya egy részén bőrsziget (dermoid) fejlődik ki a magzati korban, melyből kinövő szőrszálak már igen korán, néhány hetes korban hasonló heves tüneteket okoznak. Ebben az esetben a kóros bőrsziget műtéti eltávolítása jöhet csak megoldásként szóba. Dr. Bánfi András állatorvos Praxisomban jó néhány alkalommal találkoztam olyan kutyával, amelyre komoly viselkedési zavarok voltak jellemzők. A leggyakoribb ezek között az a "rangsor vita", melynek megfelelő kezelésére csak jól átgondolt, tervszerű, az egész családra érvényes taktika az alkalmas. Dr. Bánfi András állatorvos Rizikós műtétek, műtéti rizikó állatokon Ahogy az altatás mind biztonságosabbá válik, egyre jobb altatószereket és gépeket tudunk a kisállat praxisban is használni, úgy nő meg azon betegek köre, amelyek altatásra alkalmasnak bizonyulnak. Régebben egy bizonyos kor fölött nem igen lehetett jó szívvel abban bízni, hogy az idős, vagy beteg állat fel fog ébredni az altatásból, ma már részben altatási lehetőségeink, részben a műtétet megelőző szűrővizsgálatok sokrétűsége miatt sokkal kisebb a rizikó. A vérvizsgálat, melynek során a vérképen felül számos szerv működéséről nyerünk képet, a vizeletvizsgálat, mely szintén igen informatív lehet, a röntgen vizsgálat, az ultrahang vizsgálat, mind azt a célt szolgálják, hogy az altatási kockázatot csökkentsük. Kiszűrjük azokat a betegeket, amelyeket valamely elváltozás miatt másképpen kell altatni, mint az egészségest, vagy azokat, melyeket sehogy sem lehetséges biztonságosan elaltatni. Ma már nem ritka, hogy egy jól előkészített, jelentős betegséggel nem terhelt, 13-15 éves korú páciens ugyan úgy ébred, mint egy fiatal. Sok esetben azonban, az állat betegsége, (ami miatt műtétre vár) olyan súlyos elváltozásokat okoz a szervezetben, melyek jelentősen megemelik a műtéti altatás kockázatát. Ilyen pl.: a gennyes méhgyulladás, vagy általában más idült gennyes gyulladások. Májbetegség, veseelégtelenség súlyos szívelégtelenség, cukorbetegség, idült tüdőbetegség önmagában jelentős kockázatot jelent, aminek felismerése után annak gyógykezelésére kell először nagy hangsúlyt fektetni, és az esetleges állapotjavulásig az altatást halasztani kell. Életveszély elhárító műtéthez való bealtatásnál, (amikor nincs idő jól előkészíteni a komoly betegségben szenvedő beteget) altatás megkezdésétől a végéig minden lehetséges módon meg kell próbálni csökkenteni, vagy megelőzni az altatási baleset és szövődmény kialakulását. Súlyos állapotú beteg altatása azonban még ma is változatlanul komoly kockázatot jelent. Dr. Bánfi András állatorvos Újra gyakorivá vált kutyánál és macskánál a rühösség. Ez a már-már elfeledett fertőző betegség húzódik meg gyakorta az elhúzódó, nehezen gyógyuló idült bőrbetegségek hátterében. Kutyánál az intenzív vakaródzással járó tünetek a fejen kezdődnek, (fülkagyló) majd terjed a mellkas elülső részére, a lábvégekre és a könyöktájékra. A bőr megvastagodik, széles ráncokat vet, rajta a vakarástól apró sebek karcolások láthatók, szőrhullás, pörkösödés és pigmentlerakódás a jellemzők. A macska fejrühösségénél, -mely a fülek külső felületén a pofán és a nyakon és végül a végtagokon a kutyáéhoz hasonló elváltozásokat okoz,- a fülrühösség gyakoribb, itt a külső hallójáratban nagy mennyiségű váladék felhalmozódásával járó, erőteljes vakarózással és fejrázással járó megbetegedéssel találkozunk. A kimutatása a fülrüh kivételével nem egyszerű, gyanú esetén néha több pőrkaparék laboratóriumi vizsgálata is szükséges lehet. A gyógyítás többszöri ismételt speciális fürösztéssel, ill. fülcseppel viszonylag egyszerű. Dr. Bánfi András állatorvos Az allergiás megbetegedések az emberi statisztikákkal szinte párhuzamosan emelkedő tendenciát mutatnak a városi állatokon. A sok ok közül kiemelendő talán a szennyezett levegő korom- és izgató anyagtartalma miatti állandó nyálkahártya izgalom és evvel együtt annak érzékenyítő hatása. A belélegzett porszemcsék és pollenek keltette allergiás tünetek (bőrgyulladás, orr, kötőhártyagyulladás) mellett egyre gyakoribb a táplálkozás során felvett fehérjékre kialakuló allergia. Míg a légutakon át felvett allergiát kiváltó (allergén) okok vizsgálata bőrteszttel viszonylag könnyedén elvégezhető, addig a táplálkozási allergia oka gyakorta csak hosszas és időrabló, ún: eliminációs diétával fedezhető fel. A lényege ennek abban áll, hogy kiválasztunk egy fehérjeforrást abból a vélhetően sokféléből, amit eleddig etettünk, (mondjuk pl.: a csirkehúst) azt kiegészítjük főzött rizzsel, növényi anyagokkal, egyéb nem fehérjetermészetű természetes anyagokkal, és legalább 3 hétig ezt az összeállítást etetjük. Ennek eredménye az lesz, hogy megtudjuk, a csirkehús-e a "bűnös" fehérje, vagy nem. Ha igen, nem csökkennek meg az allergiás tünetek, vagy csak minimálisan. Ha minden tünet eltűnik, akkor annyit már tudunk, hogy a csirkehús nem oka az allergiának. A legtöbb esetben ez az eredmény csak sokszor három hét múlva ad végleges megoldást. Mindaddig kell "cserélgetni" a táplálékalkotó egyedüli fehérjeforrást, vagy kiegészíteni az eddig adottakat, amíg a tünetek hirtelen valamely fehérje táplálékbani megjelenése nem okozza az eredeti vakaródzást, bőrpírt jelentő tüneteket. Ekkor e megtalált fehérjét minden táplálékából szisztematikusan kihagyva, innentől kezdve a betegség tünetmentes lesz. Dr. Bánfi András állatorvos A kutyák ún. "kennel köhögése" Gyakori példa a különböző fertőző betegségeknél, hogy a kórokozók ott tudnak csak támadni, megbetegedést okozni, ahol a zsúfoltság miatt könnyen feldúsulnak (pl. kennelekben tartott kutyák), vagy valamilyen immunitást gyengítő tényező (súlyos férgesség, gyenge táplálás, rossz kondíció, stb.) megelőzi behatolásukat. Erre jó példa az adenovírusos torok-gégegyulladás, melyhez továbbiakban még baktériumok is csatlakoznak, mint pl. a bordetellák. A kutyák egymást fertőzve egymás után feltűnően köhögnek, hirtelen, magas hangon, csattanó módon, úgy, mintha valamit ki akarnának köhögni a torkukból. A köhögőrohamok egész nap nem csitulnak, az általa okozott vegetatív labilitás akár néhányszori hányáshoz is vezethet. Mindezek a tünetek igen feltűnőek, úgyhogy e betegség már a kezdeti szakaszban felkelti a tulajdonos figyelmét. Dr. Bánfi András állatorvos Prosztata problémák öreg kutyánál Idősebb kan kutyáknál a prosztata jóindulatú megnagyobbodása gyakori probléma. A megnagyobbodott járulékos nemi mirigy a húgyhólyag nyakán a húgycsövet szinte körülölelve a kismedence bejáratában helyezkedik a végbél alatt. Így, már anatómiai helyeződéséből adódóan is a vizeletürítés zavarát (nem képes kiüríteni teljesen a hólyagot) és a bélsárürítés zavarát okozza. A bélsárrekedés olyan súlyos méreteket is ölthet, hogy azt időnként csak orvosi beavatkozás oldhatja meg. A vizeletürítési zavarok a húgyhólyag gyulladásához vezethetnek. A szerv sebészi eltávolítása gyakorlatilag lehetetlen, de hormonterápiával, vagy leginkább a herék eltávolításával a nagysága jelentősen csökken. Prosztatagyulladás vércsöpögést okozhat a húgycsőből, mely a vizelet ürítésétől függetlenül figyelhető meg a legtöbb esetben. Láz, véres-gennyes vizelet és a megnagyobbodásnál leírtak a jellemző tünetei. Gyógyítása a herélésen kívül antibiotikum kúrával történik. A prosztata tumorok szerencsére viszonylag ritkák, az ennél sokkal gyakoribb prosztata tályogokat és cisztákat pedig általában operálni kell, és ha a műtétet esetleg többszörös leszívással és hosszú antibiotikum kúrával el is lehet esetleg kerülni, az állat egészségének helyreállítása komoly és hosszantartó feladatokat okozhat a gazdának és az állatorvosnak egyaránt. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatok szőrtakarója és viselkedése a hideg ellen igen hatékony lehet. Abban az esetben azonban, amikor az állat az idejének nagy részét lakásban tölti, ez a kedvező állapot nem áll fenn. Sokszor a szőrzet sem igazán készül fel a hidegre, nincs tökéletes vedlés, hiszen az állat lakásban élve nem érzékeli jól a környezet változásait. Nagy hidegben, különösen a kistestű, vékony szőrzettel borított, lakásban tartott állatok vannak leginkább kitéve a hideg hatásának (pl.: chivava). Ilyen esetben a pet shopokban kapható, vagy az otthon elkészített ruhácska igen hasznos lehet. A kertben tartott kutyák esetében igen fontos az energiadús, a szokottnál zsírosabb eleség, és a jól elkészített, megfelelő méretű kutyaház. A ház olyan helyen legyen, ahol nincs jelentős szélcsatorna, legyen kellően száraz és az oldalai hőtartók. Jó, ha a ház alatt két szigetelő réteg között vékony levegőréteget hagyunk, hiszen a fagyos föld sugárzásától kell a leginkább tartanunk. A ház mérete igazodjon a kutyához, ideális, ha kényelmesen elfér benne, de saját maga be tudja melegíteni. A nagy hidegben jó, ha az ajtajára szőnyeget akasztunk, így a meleg lassabban szökik el. A tálban kitett víz megfagy, amiből a megfelelő mennyiségű folyadékot nem képes felvenni az állat. Ezért az a jó, ha naponta többször cseréljük a vizet, vagy melegebb, számára mindig elérhető helységben tartjuk a tálat. Dr. Bánfi András állatorvos Normális körülmények között egy kutya, vagy macska, vagy legyen bármilyen állat, hatékonyan védekezik a hideg ellen. A szőrzet vastagsága és minősége télen jó, mely alapvető fontosságú. Nagy hideg esetén az állatok olyan helyet keresnek maguknak éjszakára, mely szélmentes és száraz. Nagy jelentősége lehet ilyenkor a jól megépített kutyaháznak. Gondolni kell arra, ha a kutya láncra van kötve, elérhető legyen számára ilyen menedék. Amennyiben az állat valamely okból (pl.: hormonális betegség miatt) nem növesztett megfelelő téli szőrt, vagy mozgáskorlátozott, és emiatt helyzet, vagy helyváltoztatást nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud végezni, éjszakai nagy hidegben veszélybe kerülhetnek, kihűlhetnek. A rossz általános immunológiai állapot, melyet bármely baktériumos, vírusos, vagy parazitás betegség is okozhat, szintén veszélyezteti a hideg elleni védekezését az állatnak. Idült betegségek, melyek az emésztőrendszert, a májat, vagy a veséket érintik, azzal járhatnak, hogy az ilyenkor rendkívül fontos energia ellátás, ill. felszabadítás zavart szenvedhet, mely a testhőmérséklet fenntartásának alapja. A szervezet "energia gazdálkodása" nagy hideg esetén szinte csak az állandó belső hőmérséklet kiszolgálásával van elfoglalva. Minden olyan más folyamat, mely nagy energiákat emésztene fel, nem fog jól működni, zavart szenvedhet. Fontos tehát az állatok jó egészségének ellenőrzése, a jó és energia dús táplálék és a megfelelő menedék biztosítása a hideg téli időkben. Dr. Bánfi András állatorvos A karácsony az állatok életében is hozhat változásokat. Ilyenkor a gazdi a szokottnál is kedvesebb, a séták száma és az ennivaló is több. Mégis az állatorvosi rendelőkben karácsony után rendre megnő a forgalom: az idősebb kutyák emésztési zavarokat szenvednek a megnövekedett mennyiségű és a megváltozott minőségű tápláléktól. A sok csontot például ők már nem emésztik jól, hamar kialakul a bélsárrekedés. A fiatal kutyák és macskák a gyomor-bélcsatornában valahol elakadt, mohón elfogyasztott pulykacsont miatti hasfájdalom tüneteivel töltik meg a várókat. A macskák előszeretettel játszanak a fadíszekkel, a lametták és vékonyabb boák gyakran okoznak bélelzáródást, mert a szájba került fonalszerű képleteket automatikusan nyelni kezdi az állat, melyektől igen ritkán tud csak hányással megszabadulni. De hogyan is állunk az édesség etetéssel? Az ünnepek alatt szabad- nem szabad, mi is lényegesen több édességet eszünk a kelleténél. Állataink egy része szintén bolondul az édességért, jutalom gyanánt, vagy akár az emelkedett hangulat miatt ők is többször részesülnek benne ilyenkor. Ez egy-egy alkalommal persze nem is baj. Az állatok egy része, azonban, melyek arra érzékenyebbnek mutatkoznak, hosszú távon etetett nagyobb mennyiségű édességre rosszul reagálnak, cukorbetegség, kóros elhízás és a hasnyálmirigy különböző betegségei jelentkezhetnek nagyobb számban náluk az átlagosnál. A sok édesség a fogaknak sem tesz jót. Az állatokon a fogszuvasodás ugyan igen ritka jelenség, de a fogkövesedés, a fogágybetegségek annál gyakoribbak, mely folyamatokat a gyakori édesség csak felgyorsítja. Tehát mindent lehet, de csak mértékkel! Dr. Bánfi András állatorvos Amint az idő kissé javul, az esték és az éjszakák csöndjét a kandúrok gyereksíráshoz hasonló vernyogása, a viaskodásuk zaja és jaja töri meg. A szelekció fontos pillanatai ezek, ami azt jelenti, hogy a környékről az erősebb kandúr kiszorítja a gyengébbet, elesettebbet, így a nőstényeket a legerősebb, valódi domináns hím fedezheti be. Így van ez a szabad természet macskaféléinél és a domesztikált, de kijáró, nem csak lakásban tartott macskáknál is. A viaskodások sokszor kemény verekedéssé fajulnak, ha két, közel azonos erejű állat mérkőzik meg a nősténymacskák kegyeiért. A sérülések java része harapásokból adódik, de sérülhet a pofozkodás során a szem is. A harapott sebek rendre kisebb, apróbb, kicsi, fogak okozta sebek nyomán kialakult kisebb-nagyobb tályogok, vagy gennyesen beszűrődő területek formájában jelentkeznek, általános tünetek mellett, mint amilyen a láz, étvágytalanság, sántaság, stb. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatokkal foglakozó orvosok gyakori diagnosztikai nehézségét okozza munkájuk során a bélelzáródás, melynek jellegzetes tünetei, főleg, ha csak részleges elzáródásról van szó, nem mindig mutatkoznak. A teljes elzáródás első tünete kutyán és macskán a hányás, miközben a bélsárürítések elmaradnak. Az állat hasfájás jeleit mutatja, hamar kifárad, apatikussá válik, kiszárad. Leggyakrabban idegentestek lenyelése következtében jön a kórkép létre, de bélérelzáródás, a bél egy-, vagy teljes szakaszának idegi működése is zavart szenvedhet, vagy valamely képlet összenyomhatja a puhafalú beleket, mindezek bármelyike is okozhatja a belek elzáródását. Az idegentestek lenyelése, (mely, mint leggyakoribb ok, kiemelést érdemel), a játékos, fiatal kutyák és macskák sajátja. A játék hevében a szájba, majd a torok közelébe kerülő tárgyak beindítják a nyelési reflexet. E tárgyak a legnagyobb változatosságot mutatják, de ezek közül is az éles széllel, vagy heggyel rendelkezők, valamint a hosszú, pl.: fonal, vagy madzag (lineáris típusú) formájúak okozzák a legtöbb bajt. A gyógyítás szinte minden esetben sebészi beavatkozással történik, mely az egyszerűtől a legbonyolultabb gyomor-bél műtétet is jelentheti adott esetben. Életfontosságú azokban az esetekben, ahol a bélelzáródás főleg hányásos tünetei miatt erős kiszáradás jeleit látjuk, a folyadékháztartás infúziókkal történő helyrebillentése, az antibiotikumok adása és egyéb gyógyszerek használata, valamint a diéta betartatása is a lábadozó betegnél. Fontos lenne az állatot leszoktatni, vagy olyan tárgyaktól főleg fiatal korban eltiltani, melyek esetleg részben, vagy egészben lenyelhetők! Dr. Bánfi András állatorvos Az állatok idomítása a nekünk tetsző feladatokra nagyon hosszú, a háziasítás idejére visszavezethető kapcsolat ember és állat között. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatvédelmi törvényünk sok szempontból modern felfogású megállapításaitól függetlenül is, van hagyománya Magyarországon a kóborló, elárvult kisállatokkal kapcsolatos óvó, védő intézkedéseknek, és a velük kapcsolatos erőfeszítéseknek. Több állatvédő szervezetet állatorvos kollégák vezetnek, irányítanak, másokat pedig más végzettségű, de szintén erős állatszeretettel áthatott tennivágyó emberek. Komoly célkitűzések, tervek, részben megvalósult elképzelések elkészüléséért dolgoznak: többen állatotthont, állat- és természetvédő parkot készülnek európai szinten létrehozni, a legtöbb azonban a kóbor állatok ivartalanítatását és beoltatását, a féregtelenítést, etetésüket, de legfőképp a megfelelő gazdi keresését tekintik a fő feladatuknak. E célok megvalósulása eddig is leginkább az állatszerető emberek adakozásán alapult, ma is így van, az állam és az adakozók együttes akarata alapján ezen célok lassan, de biztosan elérhetők. Szükség is van a beruházásokra, hiszen e téren van mit behoznunk, a nyugati példáktól messze elmaradtunk. Adóelszámolás idején sok állatvédő szervezet kéri az adónk 1%-át, gondoljuk meg (hiszen a célok sok pénzt követelnek), ha módunkban áll, a számunkra szimpatikus állatvédő szervezet céljainak támogatását. Dr. Bánfi András állatorvos Szállóige számba megy, mint ezt Konrad Lorenz, a híres etológus is megfigyelte, hogy az ember és kutyája egy bizonyos idő után hasonlítanak egymásra. Aki a kutyatulajdonosokkal és kutyáikkal napi kapcsoltban van, mint az állatorvos, mindezt saját tapasztalata alapján megerősítheti. Hogyan lehetséges ez? Dr. Bánfi András állatorvos A húsvéti nyuszik otthoni ellátása Nagyon sok éve hagyomány, hogy húsvétkor sok-sok ezer süldő, vagy még fiatalabb kis nyuszi, és néhány más kis állat kerül gyerekekhez ajándék formájában. A körülmények, melyek őket fogadják, a legritkább esetben mondhatók ideálisnak. Sok esetben az eleség, mellyel őket etetjük, sem felel meg a minimális követelményeknek sem. A nyúlnak magas fehérjetartalmú, de legfőképpen magas rosttartalmú eleségre van szükségre, (szárított, fonnyasztott széna, répa, saláta, karalábé, stb.) Dr. Bánfi András állatorvos Időskori izületi elváltozások kutyán A kutyatenyésztés során a kialakítandó fontos tulajdonságok figyelembevételénél sokszor elsikkad az állat mozgásszervrendszerének épsége és folyamatos javítása. Így létrejöhettek olyan kutyafajták, melyekre kifejezetten jellemzőek a különböző izületi elváltozások, melyek hatása, a fájdalmas mozgás, már sokszor fiatal korban jelentkezik. Természetesen nem csak fajtatiszta állat sajátja az izületi megbetegedés, a testnagysággal arányosan nő az elváltozások száma. Idősebb korban mindenképp nagyobb, különösen, ha élete során az állat aktívan, esetleg túlságosan is megterhelte izületeit. Az elváltozások először általában heveny gyulladást, majd az idült gyulladás szakaszában degeneratív jelenségek megjelenését jelentik, mely alatt porckopásokat, az izületi tok megvastagodását, kóros porcos-csontos izületi felrakódásokat értünk. Ezen izületek használhatósága a fájdalom és az egyre jobban korlátozódó mozgathatóság miatt erősen csökken. Nehezen áll fel, fekszik le az állat, reggelente, vagy pihenés után erősebb, majd később a bejáratódás miatt csökkenő sántasággal. A mi feladatunk a fájdalom csökkentése, az elfogadható életminőség biztosítása. Mindezen fájdalmas folyamatok kordában tartására ma már szerencsére tartós, mellékhatástól mentes használatra is alkalmas gyógyszerek állnak rendelkezésre, de minden eset más, sokszor műtéti beavatkozásokkal érhető el a jobb eredmény. Dr. Bánfi András állatorvos Egyre terjedő kullancsfertőzés kutyán a babesiosis Az emberre veszélytelen Babesia canis. canis nevű kórokozó köztigazdája a Dermacentor reticulatus elnevezésű, kávébarna potrohú, világos alapszínű, juharlevél rajzolatú pajzzsal rendelkező kullancs. Az általa közvetített betegség egyre nagyobb elterjedésének fő okát a langyos telekben látják a kutatók, amely elősegíti az imágók áttelelését és elszaporodását. A másik ok az országon belüli jelentős és gyakori, kutyával és autóval történő mozgás, melyek az eredeti "endémiás gócokat" (a betegség korábbi jellegzetes előfordulási helyei: Dél Balaton és Zala megye) kiterjesztették az egész Dunántúlra és a Tisza közeli vidékekre is, továbbá bármely vízközeli, többé-kevésbé az egész ország területére. A betegség megjelenése összefüggést mutat a kullancs aktivitásának csúcsaival: kora tavasz és késő ősz a legveszélyeztetettebb. A kullancscsípés során a szövetek közé került kórokozók a vörösvérsejteket támadják, és azok szétesését okozzák. Mindennek következményeképpen veseelégtelenség, vérszegénység, sárgaság, vérzékenység, valamint esetleg hasnyálmirigy-, máj- és agyvelőgyulladás jöhet létre. Dr. Bánfi András állatorvos Utazáskor ma már természetes, hogy bennünket számos védelmi berendezés óv meg egy esetleges balesetkor az autóban, mint pl.: biztonsági öv, légzsák stb. Mi védi azonban az autó négy lábú utasait? Ha hirtelen erősen kell fékezni, vagy karambolozunk, az ülésen utazó állat tehetetlen tömegként repül felénk, vagy a szélvédőn át a biztos halálba. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatok befogadásának is korszakai vannak, az állatmenhelyeken dolgozók tudnának erről hosszan mesélni... Tavasszal több a befogadott állat, valahogy a virágok megnyílásával mintha szívünk is megnyílna kissé, az elhagyott, árva állat látványa ilyenkor jobban meghat minket. De vajon milyen teendők vannak egy befogadott állattal? Mennyi időt vesznek majd el az életünkből? Mennyi törődést igényelnek? Csupa kérdés forog a fejünkben, mikor kezünkben van már a kis macska, vagy kutya, csapzottan, ijedt tekintettel, lesoványodva, reszketve. Dr. Bánfi András állatorvos Az egyes betegségek kezelésekor az állatorvos igen gyakran szájon át beadandó gyógyszert rendel, kutyának macskának egyaránt. Hazaérve kezünkben a kiváltott gyógyszer, előttünk az állat, de hogy kell ezt mind beadni? Dr. Bánfi András állatorvos Szúrólegyek okozta bőrgyulladás Az apró szúró legyek okozta, a kutyák fülének széli részén morzsalékony felrakódással járó, kellemtelen borgyulladást (fly bite dermatitis) nyaranta, és foleg nagyüzemi telepek közelében élo, de mocsaras, vagy vízközeli helyeken is gyakran lehet tapasztalni. Az állatokat körülzsongják, nyugtalanítják is a legyek. A fülkagyló gyulladás miatt az állat a fejétrázza, lábával vakarja, kiálló tárgyakhoz dörzsöli, ami sérülésekhezvezethet. Repellenes szerek bedörzsölésével a legyek távoltarthatók, a borgyulladás egyszerű kezeléssel hamar rendbehozható. Az ilyen szereket tömény oldatban árulják állatpatikák, melyet megfelelő higításban alkalmazva néhány nap alatt csökkenti a kellemetlen tünetekkel járó légyinváziót, tartóshasználata megelőzi a tünetek visszatérését. Dr. Bánfi András állatorvos A műtéti utókezelés jelentősége és lehetőségei kisállatokon A rehabilitáció a humán egészségügyben komoly teret kap egy-egy betegség, vagy műtét kapcsán, melyet mindenki elfogad és fontosnak tart. Dr. Bánfi András állatorvos Az állatok is ugyan abban a kémiai anyagoktól zsúfolt és szennyezett világunkban élnek, mint mi, ezért nem lehet csodálkozni azon, ha az allergiás megbetegedések száma folyamatosan nő. Most azonban nem szeretnék azzal foglalkozni, amiről e lap hasábjain már volt szó, pl.: a pollenallergiáról. Számtalan más allergiás jelenség is létezik, most a gyógyszerekre kialakuló jelenségeket szeretném kiemelni. A penicillin és származékai, mint potenciális allergiát kiváltó tényező,- ismert jelenség. De elvileg minden gyógyszer, legyen az injekciós, vagy tablettás készítmény, kiválthat heves, vagy kevésbé heves reakciókat! Viszonylag gyakori antibiotikumoknál, vagy vitamin készítményeknél. Előfordul, hogy a vakcina (oltóanyag) beadása után tapasztalunk ún. korai típusú allergiás jelenségeket. Dr. Bánfi András állatorvos Sokan mondják, hogy: "az állatnak az nem fáj". Sokan tudják, hogy egyes fajok, azon belül fajták fájdalomküszöbe nagyon különböző lehet. Azonos erejű fájdalomra pl.: egy törpe uszkár és egy nápolyi masztiff egészen másként reagál. Mindebből nem az következik, hogy a "fájdalomtűrő" állatok nem éreznék kellően a fájdalmat, csak másképp élik azt meg, más az ingerküszöbe annak, meddig tűrik azt "szó nélkül". És bár az emlősállatok szinte egyformán éreznek, mégis képesek vagyunk más-másképp értékelni az erre utaló megnyilvánulásukat. A fájdalom, ha tartós, befolyásolja az állat mindennapjait, az érzékelését, az étvágyát, hangulatát, mindent. A krónikus, (pl.: mozgásszervi) fájdalommal együtt élni kényszerülő állat gyakran morózussá, időnként szinte kiszámíthatatlanná válik, ami akár az emberre nézve veszélyes is lehet. Gondoljunk pl.: egy hátaslóra, vagy egy nagytestű, erős őrző-védő kutyára. Dr. Bánfi András állatorvos Európában már régebb óta, azonban Magyarországon is lassan komoly hagyományai vannak az állatok terápiás tartásának. Bizonyos emberi betegségek (pszichológiai, stb) és a magány kóros, negatív hatásainak kiküszöbölésére alkalmas az állattartás. Mindenkinek más állatfaj a megfelelő, a kutya a leginkább elterjedt, de halak, vagy kisemlősök, macska, esetleg vadászgörény, de más állatok is szóba jöhetnek. Az állatok nagyobb része kifinomult érzékkel létesít kapcsolatot az őt odaadóan gondozó, vele egy fedél alatt élő emberrel. Ez a kapcsolat a terápia lényege. A legtöbb nehéz helyzetben lévő ember bensőséges, bizalmon alapuló kapcsolatra vágyik, amelyben nem érheti csalódás. Az a tény, hogy az állat élete bizonyos mértékben, vagy teljes egészében tőle függ, az ő ellátásától, szeretetétől, gondoskodásától, olyan fontosság tudatot és a nélkülözhetetlenség érzését adhatja az embernek, ami szintén jó hatással van rá. Dr. Bánfi András állatorvos A lógó fülű, szűk hallójáratú kutyák állandó gondja a kenőcsös fülváladék feldúsulása. Ebben a kiváló táptalajban viszont gombák, paraziták és baktériumok is megtalálhatják a szaporodásuk feltételeit, minek következtében gyakran, (főleg a fülledt meleg időben) a hallójárat fájdalmas- irritáló gyulladása jön létre. Az állat ilyenkor sokat rázza a fejét, füleit a vakarja. Komoly gennykeltő baktériumok elszaporodása általános tüneteket: lázat, levertséget, étvágytalanságot is kiválthat. A folyamat (kezeletlen elhanyagolt esetben) betörhet a középfülbe, amit már esetleg ijesztő fejoldaltartás, egyensúlyzavarok és más tünetek is kísérhetnek. Dr. Bánfi András állatorvos Kutyák és macskák áll alatti duzzanatai Az áll, vagy a fültő alatt gyakran alakulnak ki különböző eredetű duzzanatok, melyek időnként méretük miatt egyben komoly következményűek is lehetnek. A harapásból származó tályogképződés, bár kutyán is előfordul, mégis a kandúrmacskára a legjellemzőbb. Az ilyen tályogot megérésekor meg kell nyitnia az állatorvosnak, mielőtt az felfakadva csúnya nagy folytonossághiányt hagyna hátra. Az áll, és a fültő alatt lévő nyirokcsomók duzzanata azt jelezheti, hogy az általa "felügyelt" száj,- garat,- és orrüregben gyulladásos elváltozások zajlanak, és a baktériumok a test más részébe való eljutását gátolják meg a szervezetben szűrőként működő nyirokcsomók. Dr. Bánfi András állatorvos Sok szó esett minden médiában arról már, hogy a kutyáknak, macskáknak, vadászgörényeknek az egységes, bármely praktizáló állatorvos által kiállított útlevél kell, ha el akarják hagyni a gazdival az országot az EU valamely országába utazva. Az útlevél kiállításához egyedi megjelölés kell: jól olvasható tetoválás, vagy bőr alá helyezett microchip. Arról is esett szó, hogy a nem EU országokba való út esetén a régi rend érvényes: a körzetileg illetékes hatósági állatorvos kiutazási engedélye kell hozzá. Kevesebb szó esett azonban arról, ha vissza akarunk utazni pl. Oroszországból Magyarországra, ahhoz már vérvizsgálat, útlevél is kell. Bizonyos országokba (Nagy Britannia, Svájc, Svédország; Írország) sem elegendő az állatútlevél, vérvizsgálat is szükséges. Országonként eltérő idejű (3-6 hónapos) várakozási időt kell kivárni azonban az oltás után, úgy engedik csak be az állatokat a megadott országba. Dr. Bánfi András állatorvos Emberi gondoskodás = állat eutanázia? Az elmúlt napokban többször is szembesülnöm kellett a kérdéssel, doktor úr, meddig lehet ezt így tovább csinálni? Olyan betegekről volt szó, melyek már egy ideje otthoni intenzív ápolásra szorultak, mert lebénultak, daganatos betegek, vagy a veseműködésük mondta fel a szolgálatot. Sok esetben, mikor az orvos már lemond a betegről, kiderül a lehetőségek keresésekor, hogy otthon, hatalmas áldozatok árán, igen nagy odafigyeléssel és türelemmel (és orvosi segítséggel) ezek a betegek még egy darabig, családi körben életben tarthatók. Dr. Bánfi András állatorvos A hőguta kialakulása akkor fenyeget, ha levegőtlen, meleg, párás helységben (pl. parkoló autó!), vagy a tűző napon (pl. láncon) hosszan hagyjuk a sötét bundájú állatot, ami elől nincs lehetősége elbújni. Vészes lezajlású hőtorlódás kialakulhat úgy is, ha meleg (25 C° felett) és magas páratartalmú időben erőteljesen mozgatjuk, futtatjuk, játszunk vele. A kutya nem képes izzadni, hőleadása vezetéssel (hideg kövön fekvés), vagy áram1ással (hideg víz ivása), vagy párologtatással, (lihegés) lehetséges. Ha túl hosszú ideig intenzíven liheg, az a vérének sav-bázis egyensúlyát bontja meg, aminek az ilyenkor szinte kötelezően kialakuló shockos állapotban nagy szerepe van. Dr. Bánfi András állatorvos Az utóbbi hetekben növekedett az állatorvosi rendelőkben a beteg nyulak száma, mely egy vírusos, sajnos nem gyógyítható betegség évszakos megjelenésével függ össze. Dr. Bánfi András állatorvos Gyakran vetődik fel a kérdés az állatorvosnál, hogy az izületi porcleválás egyfajta "sportsérülés", vagy más eredetű betegség? A fiatal, nagytestű kutyákon viszonylag gyakran észlelt kórkép nem mechanikus trauma során, hanem egy folyamat eredményeként jön létre. A hirtelen növekvő, túltáplált, gyors testsúlynövekedést mutató, legfőképp a kifejezetten nagyra növő kutyafajtákon ez az elváltozás leggyakrabban az 5-12 hónapos korban jön létre. A növekedés túl gyors volta és az ezzel kapcsolatos csontosodási zavar következményeként egy, a csontban, az izületi porc egy részét ellátó erecske elzáródása következhet be, mely az adott porcterület elhalását-elhatárolódását-ellökődését okozza. A levált porcocska aztán az izületi nedvben úszik, időnként heves fájdalmat okozva, ha beékelődik, időnként azonban szinte sántaságmentes fázisok is előfordulnak, ha a porc pl. egy izületi kiöblösödésben "elfekszik". A betegséggel jellegzetesen nagy fájdalom jár és sántaság, mely gyakran a folyamat kezdetekor kezdődik már, amikor az elhatárolódás megindul. Ilyenkor a röntgenfelvétrelen még negatív képet látunk, de a jellegzetes fájdalom kiváltó tesztek már pozitívak lehetnek. A leggyakrabban érintett izületek a váll és a könyök, de előfordulhat e kórkép a térd,-boka, és a csípőizületben is. A gyógykezelés majdnem minden esetben műtéti megoldást igényel. Megelőzni az érintett fajtáknál csak a túletetés elkerülésével, a pontos tápadagok és vitamin- ásványianyag adagok megállapításával és betartásával lehetséges. Dr. Bánfi András állatorvos A sün valódi téli álmot alszik, általában novembertől márciusig. Ez azt jelenti, hogy miután alaposan felkészült a hosszú nyugalmi szakaszra (súlya a normális 300g-ról 700g-ra nőtt) nagyobb avarkupacok, farakások alján elvackolja magát. (Vigyázat a levélkupacok őszi égetésekor!) Az alvása alatt testhőmérséklete, szívverés- és légzésszáma jelentősen lecsökken mindaddig, ameddig a külső hőmérséklet 16 C° fölé nem emelkedik. Sokszor találunk nyáron, vagy kora ősszel ki sünöket, amelyeket szívesen befogadnánk. Szabad-e? Szopós állatot, ha anyát vesztett és 70g fölötti súlyú, igen, ha 70 g alatti, vagy csak "anyát kerülő", nem. Növendék és felnőtt állatot, ha satnya, beteg, sérült, szintén befogadhatjuk "házi gyógykezelésre". A 100g alatti sünnek kamillateával 50%-ban higított tejet, vagy tejszínt és ánizsteát adjunk 3-4 óránként éjjel is. A 100-130g közötti súlyúaknak a fent leírtakon felül: pépesített bébiételek, szív, máj, csirkehús, gyümölcsök adhatók, a 130-150g közöttieknek már a felnőtt kosztot lehet kínálni. A felnőttek etetése: főtt marha,-ló,-csirkehús, kutya-macskatáp, apró csontok, hal, lágytojás, szőlő, körte, mazsola, dió, étolaj, sajt, túró, víz, tea. A túletetés esetén a sün képes elhízni! A maximális testsúly 800-900g! Áprilisban szabadon engedhetjük a télen feltáplált gyógyult kis állatot. A téli álmot 6-8 C° fokon a pincében, avar között provokálhatjuk, vagy 16 fok felett "ébren tartjuk" és naponta etetjük, de vigyázat: 8-16 között, bár nem mozog és eszik, nem alszik és így elpusztulhat! Dr. Bánfi András állatorvos Szárazföldi teknősök és a téli álom Ahogy az idő hűvösre, az éjszakák csípős hidegre fordulnak, a szárazföldi teknősök, sok más téli álmot alvó állathoz hasonlóan, életfunkciójuk lelassulásával, telelőhely keresésével készülnek a "hosszú alvásra". Nyáron, amikor megfelelő mennyiségű táplálék, külső hőmérséklet és környezet állt rendelkezésükre, már felkészültek (zsírtartalék növelése, vitaminok ásványi anyagok raktározása, jó ellenállóképesség, stb.) minderre. Természetesen a lakásban, vagy csak fogságban tartott állatok számára a gazda nyújtja mindazt, amire az állatnak szüksége van, beleértve a téli vackot is, amely alkalmas kell legyen a tél biztonságos átvészelésére. Hogyan kell tehát felkészülni ezekre a feladatokra? Dr. Bánfi András állatorvos Minden kora tavasszal kampányszerűen megnövekedik a macskák (hímek és nőstények) ivartalanítására való megnövekedett igény, hogy a következő "udvarlási szezon" előtt megelőzzék annak várható következményeit. Ne felejtsék azonban, hogy más fontos évenként aktuális teendők is vannak még: a macskák veszettség ellen való védőoltásának beadása ugyan nem kötelező, mint a kutyáknál, de ajánlatos, különösen kisebb településeken élőknél, vagy nagyobb városok peremén élőknél, ahol a macska kóborlásai során erdőbe, illetve esetlegesen veszett róka közelébe juthat. Az ivartalanítással az állatok nem kívánt túlszaporodását igyekszünk csökkenteni, ami az állatvédelem és a kultúrált állattartás szempontjából is egyaránt igen fontos. A rendszeres védőoltásokkal és féreghajtással az embereket is védjük áttételesen (veszettség, galand- és orsóférgesség), illetve az állatok egészségét, a fertőző betegségek elleni védőoltással (pl.: macskanátha, panleucopenia, stb.). Dr. Bánfi András állatorvos Mit jelent az, hogy diszplázia? A szó valódi fordítása: "kóros fejlődést" jelent. Bármely szerv-szervrendszer (pl.: szemfenék, fogzománc, izomzat, izületek, stb.) esetén előfordulhat. A leggyakoribb a csípő-, és a könyökizület diszpláziája, melynek szűrését néhány évtized óta egyre szélesebb körben végzik az állatorvosok, ill. törekszenek annak visszaszorítására a tenyésztők. Dr. Bánfi András állatorvos Gondoltak már arra, hogy a tartósan, esetleg egy életen át meleg (esetleg túl meleg) lakásban tartott kutyát, ha kiviszik a hidegbe "ruha nélkül", vajon fázik-e? Nos ez főleg a szőrzet nagyságától és minőségétől függ. A kórosan ritka, beteg szőrzet nem képes megfelelő hőmérsékleten tartani a köpenyhőmérsékletet, de egy középhosszú, egészséges szőrzettel rendelkező állat a séta idején, főleg, ha élénken mozog, nem fog megfázni. Ami fontos: a lakásban uralkodó állandó hőmérséklet megakadályozza, hogy valóban jól felkészüljön a szőrzet a télre. Ezt figyelembe kell venni, ezért minden sétakor élénken mozgassuk. A kertben tartott állat szőrzete a hideghez jól alkalmazkodik, de az ilyen kutyának is szüksége van egy melegebb odúra, egy szélmentes kutyaházra, aminek az ajtó nyílását nagy hidegben érdemes egy csíkokra vágott pokróccal elfedni, hogy ne fusson át rajta a szél. Ennyi általában elegendő. A nagy hidegre etetéssel is fel kell készülnünk, már a késő őszi időszaktól kezdve energiában dúsabb kosztot kínáljunk a kutyának, hogy egy kis tartalékot felszedhessen. Nagy szüksége lesz erre a sokmínuszos hidegben! Közepesen telt, vagy kövérebb állat esetében elegendő, ha a hideg beálltával emeljük meg az eleség energiatartalmát. Ne maradjon ez viszont a hideg elmúltával "reflex", az elhízott állat sok egészségügyi kockázatot jelenthet! Dr. Bánfi András állatorvos Ízületi diszplázia és az öröklődés Hogyan lehetséges az, hogy olyan nagy állattenyésztési múlttal rendelkező országokban, mint Németország- nem sikerült több évtizede szűrővizsgálatokkal kiszűrni a kórosan fejlődött ízületeket meghatározó géneket a kutya populációból? Mi lehet a háttérben? Rossz a szűrési rendszer? A szűrési protokoll? Nem tartják a tenyésztők magukat az alapvető tenyésztési előírásokhoz? Nem végzik az állatorvosok jól a szűrő munkájukat? Nos, a megoldás a kérdések megválaszolására egyszerű, de az ebből levont tanulság elszomorító.
Mindezt az amúgy sem egyszerű képletet még tovább bonyolítja, hogy a hibás génektől teljesen mentes állatok utódaiban is megjelenhetnek azonban hibás gének ún.: genetikai mutációkkal, azaz génállomány hibás megváltozásával. Ennek az összetett rendszernek köszönhető, hogy nem lehet teljesen, vagy legalább is belátható időn belül nem lehet a hibás géneket hordozó tenyészállatokat biztonsággal kiszűrni a mai módszerekkel, amennyiben azokban nem jelenik meg a diszplázia (mentes attól). A tiszta és tökéletes szűrési megoldás még várat magára: a genetikai feltérképezése az adott elváltozásoknak, és az ezen az alapon széles körben megvalósítható genetikai szűrés rendszerének bevezetése. Addig marad a régi módszer, melynek azért vannak látható eredményei: az extremitások kiszűrése az állatorvosi szűrővizsgálatokkal és a tenyésztési utódkövetés. A tisztességes, precíz, és konzekvens vizsgálatoknak jelenleg ma nincs alternatívája. Dr Bánfi András kisállatgyógyász szakállatorvos Ízületi diszplázia és az öröklődés A meleg idő elmúltával a krónikus ízületi panaszok felerősödnek. Hideg reggeleken észrevehetjük kutyánkon, macskánkon, hogy -amennyiben elkopott, arthrotikus ízületei vannak,- nehezebben indulnak el, állnak fel, vagy lelassult a mozgásuk, "elgémberedett" ízületeiket megpróbálják nem terhelni, néha erősen sántítanak, amíg be nem melegítik magukat és ízületeiket. Ezt általában start fájdalomnak mondjuk, és tipikus az idült fájdalmas ízületek esetében. Kell-e ezt elfogadnunk, hogy mindig így legyen? Nem. Megfelelő gyógyszerek kúraszerű, de akár alkalmi adásával is, valamint fizioterápiás eszközökkel ezek a fájdalmak kordában tarthatók. Milyen gyógyszerek kellenek? Javasolhatjuk a nem szteroid fájdalomcsillapítók széles választékát, az egyéni érzékenységre és a pénztárcára nézve is van választék. A fontos: kutyának kutyagyógyszert adjunk, melyet az állatorvos ír fel, vagy javasol. Az emberi, hasonló hatóanyaggal rendelkező gyógyszerek, főleg, ha az adagolásukat is a laikus szomszédtól tudakoljuk meg, veszélyesek, ritkán ugyan, de akár halálosak is lehetnek egy macskának, vagy egy kutyának. Hasmenés, hányás, rosszullét, étvágytalanság és elhúzódó esetben gyomor- bélvérzés is lehet a következménye a nem megfelelően kiválasztott, és/vagy rosszul adagolt gyógyszernek. A másik gyógyszercsoport, amit ajánl az állatorvos, az a porcerősítő szerek szintén széles választéka, melyek zöldkagyló kivonatokat és egyéb, a porc minőségét és mennyiségét befolyásoló hatóanyagokat tartalmaznak. Ezeknek a gyógyszereknek hatására enyhül az idősebb szervezet fájdalmasan kopott ízületeinek időjárás érzékenysége, csökken a fájdalom. Fizioterápiás eszközök, mint amilyen a passzív kimozgatás, passzív bemelegítés, (esetleg a masszázs) az állat mozgatása előtt, jótékonyan hatnak a fájdalom csökkentésére. "A fájdalom csökkentése az állatok gyógyításával foglalkozó szakemberek legfontosabb feladata, és célja" Dr Bánfi András kisállatgyógyász szakállatorvos A "diszplázia" kifejezés korábban elfogadottan a csípőízülettel kötődött össze az állattartók, az állattenyésztők, de még az állatorvosok fejében is. Azonban sajnálattal kell megállapítsuk, hogy a kifejezés és a jelenség más ízületeket is érint, a vállat, könyököt, térdet, bokát egyaránt. Mai írásunkban az ezek közül az eddig is sok diagnosztikai és terápiás gondot jelentő könyökízületi diszpláziáról szólunk. A könyökdiszplázia főleg a retriever, német juhász, berni pásztor, masztiff, rottweiler gyakori megbetegedése, de más fajtákban, - főleg nagyobb testűekben - is megtalálhatjuk. Az ok egy könyökízületet érintő, 4-8 hónapos korban kialakuló feszülés, téraránytalanság, alakbeli változás, melynek következtében különböző anatómiai csontnyúlványok törhetnek le. Az ízület következményes idült gyulladása hamar degeneratív jelleget kap, létrejön a gyakorlatilag visszafordíthatatlan ízületi artrózis. Mindez azért fontos, mert az állatnak a mozgás során mindez fájdalmat okoz. A probléma mintegy 20 éve foglalkoztatja az állatorvosokat intenzíven, 1989 ben sok szakember segítségével Nemzetközi Könyök Munkacsoport is alakult a probléma kezelésére. Könyökdiszplázia típusai 4 típust különítünk el. 1/A könyökízületi összeférhetetlenség /distractio cubiti/ jelenti azt az anomáliát, melynek lényege, hogy az ízület három alkotója (könyökcsont, orsócsont, karcsont) makroszkóposan, röntgennel kimutatható módon nem illeszkedi jól. 2/Az izolálódott anconeus csúcs a könyökcsont egy külön csontosodási magja, mely 4-5 hónapos korban kell, hogy összeforrjon a csonttal. Amennyiben feszülés és téraránytalanság miatt, a sok apró mozgási mikrotrauma eredményeképp erre nem kerül sor, izolálódik és gyulladást kelt az állandó instabilitásával az ízületen belül. 3/A karcsont belső oldali bütykéről leválhat egy porcperem, (osteochondrosis dissecans) ha az a terület nem vesz részt az ízület alkotásában, "kilóg" abból. A porc táplálkozása az ízületi nedvből megy végbe, ha a "szivacsmechanizmus" nem működik, mert az adott terület nem érintkezik az ellenoldali csonttal, leválás jöhet létre, mely szintén gyulladást okozó folyamat. 4/A leggyakoribb forma a könyökcsont egy másik nyúlványának letörése a lokális túlterhelés miatt: ez a coronoideus nyúlvány. Két formája van, a peremtörés és a csúcstörés. Mindkettő nagy fájdalommal jár, gyulladást kelt és a szétdarálódott levált csontdarabok hamar kikoptatják a környezetüket, hasonlóan a dörzspapírhoz. Tünetek A fiatal korban gyakran jelentkeznek különböző okokból kialakuló sántaságok, végtagfájdalmak. Amennyiben 2-3 napnál egy ilyen fájdalmas mozgászavar tovább tartana, mindenképp meg kell mutatni az állatorvosnak. Ha gyanúja van a könyökízület érintettségének, ortopédiában jártas szakemberhez fogja küldeni a beteget. Diagnózis A könyökdiszplázia vizsgálata az általános ortopédiai végtagvizsgálat része. Fizikális-, majd röntgen vizsgálat alapján lehet kimondani a diagnózist. Gyógykezelés A mihamarabb fölismert könyökdiszplázia gyógyítható, mely döntően műtéti ellátást jelent. Az ízületből eltávolítjuk a levált darabokat, ellátjuk a leválás helyét, kitisztítjuk azt. Mindezzel a későbbiekben már visszafordíthatatlan ízületi artrózist előzzük meg. Az állatorvos legfontosabb feladata minden esetben és betegségnél a fájdalom kezelése, az életminőség javítása. A műtét után viszonylag hosszú ideig fájdalomcsillapítókat és porcerősítő készítményeket adunk az állatnak. A túl későn felismert és gyógykezelt esetekben a kutyák a diszpláziából adódó súlyos következményeket egy életen át hordozzák, így a gyógyszeres kezelés megszakításokkal, de akár élete végéig is szükséges lehet. Megelőzés A diszplázia, mint veleszületett, öröklött megbetegedés, leginkább tenyésztési eszközökkel szorítható vissza. Ehhez az állatorvosok azzal tudnak hozzájárulni, hogy szűrik a kutyákat erre a betegségre. A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület központi, folyamatos rotációval működtetett Szűrési Bizottsága minden hónapban egyszer végzi el a beküldött könyökízületekről készült röntgenfelvételek bírálatát. Az eredmény alapján a tenyésztő szervezetek hozzák meg a döntést, melyik állat tartható meg, melyik nem a tenyésztésben. Akit e téma bővebben érdekel, látogasson el a www.kisallatortopedia.hu honlapra.
Dr Bánfi András kisállatgyógyász szakállatorvos, a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület alelnöke |
Ahhoz, hogy egy adott ízület (pl.: csípő, vagy könyök) olyan legyen a felnőtt kutyán, amilyennek ideális esetben lennie kell, számos gén által meghatározott tulajdonságok összege kell, hogy ezt az eredményt adja ki, tehát nagyon sok, adott esetben több száz gén határoz meg egy olyan bonyolult struktúrát, mint amilyen egy ízület. Amennyiben az ízület alakja, formája, összetétele, porcvastagsága, szögelése, illeszkedése, az őt körülvevő lágyszöveti struktúra tökéletes, akkor azt mondhatjuk, hogy ennek a vizsgált állatnak a fenotípusa, (tehát a tulajdonságok megjelenése) rendben van. De azt nem tudhatjuk, mennyi hibás gént hordoz? Ez csak abból az utólagos vizsgálatból fog kiderülni, amit az utódai alapján tudunk meghatározni, ha nincsenek diszpláziás utódai több generációban sem a vizsgált egyednek, akkor nem hordoz hibás géneket, vagy csak rendkívül keveset. A diszpázia tudniillik egy ún: küszöbértékkel öröklődő betegség. Ha a küszöbérték legyen egy adott diszpláziára vonatkoztatva pl.: 30, és az anya + az apaállat génállományában szereplő hibás gének összege ezt nem haladja meg, pl.: 22, az utódokban -alapesetben- nem jelenik meg a diszplázia, az utódok azonban genetikai hordozók maradnak. Ha valamely párosítás eredményeképpen a küszöbértéket meghaladó mennyiségű hibás gén adódik össze, az utódok fenotípusában már meg fog jelenni a tulajdonság, melyet szűréssel ki lehet zárni így a tenyésztésből. A példából talán már látszik a szűrési munka sziszifuszi volta, mert a "lappangó géneket" kimutatni nem tudja, csak a küszöbérték feletti utódokban képes megállapítani a genetikai hibát és annak súlyosságát. Ha még ehhez hozzászámoljuk azt az ismert tényt is, hogy a genetikai tulajdonságokkal meghatározott tulajdonságok fenotípusos megjelenése nem egy- az egyben történik, tehát némileg befolyásolható etetéssel, mozgatással, tartási körülményekkel, a szűréssel kimutatott esetek még jobban torzítanak. Tehát egy rossz tartási és etetési körülmények között (a rossz etetés a legtöbb esetben energia túletetést jelent) felnevelt állat súlyosabban mutatja a diszpláziáját, mint egy olyan társa, aki optimális feltételek között neveltek fel. Ez utóbbi kevésbé mutatja majd a rossz tulajdonságát, mint ahogy annak pusztán a genetikai kód meghatározása alapján meg kellene jelennie. A különbség kb. 20-25 %.
Erősen artrotikus könyökízület. A coronoideus csúcson és a vele érintkező karcsonti bütykön jelentős párhuzamos dörzsölési porckárosodás nyoma.