Előforulás, tünetek

Sok kutya és macskatartó életét keseríti meg ez a néhány cm hosszúságú növényi rész, amely az egérárpa nevű gyomnövény kalászának darabja. Vége rendkívül hegyes, aminek köszönhetően csak egy irányba, előre tud mozogni. Probléma akkor adódik, ha növényi rész az állat, jellemzően kutya ujjai közé, külső hallójáratába kerül és ott tör utat magának.

Ha a toklász a külső hallójáratba jut, akkor a leggyakoribb tünet a heves fejrázás azonnal a bekerülés után. Ilyenkor minél hamarabb keresse fel állatorvosát, ugyanis minél kevésbé fúrja le magát a növényi részecske, annál könnyebb eltávolítani. Ne próbáljunk meg csipeszekkel vagy kézzel benyúlkálni kedvencünk fülébe, mert még lejjebb tolhatjuk a hegyes kis dögöt. Súlyos esetben akár dobhártya sérülés is lehet a rossz helyen kivitelezett séta eredménye. Ritkábban, de régóta fennálló külső hallójárat gyulladásnak is lehet alapja egy régebben bekerült, ám észre nem vett toklász.

Az ujjak közé kerülve kis sipolyjáratot ás magának gyulladást alakítva ki a területen. Ilyenkor a kutya nagyon kitartóan nyalogatja, rágja az ujjak közét, világosabb szőrű kutyában a szőrzet egész barnás színűvé is válhat. Gyakori a sántítás. A toklász akár 10-15 centimétert is vándorolhat a szövetek alatt, folyamatos gyulladást tartva fenn. Szerencsés esetben hamar sikerül eltávolítani a toklászt a beteg lábából és nem lesz szükséges komolyabb műtéti feltárás.

Ritkább esetben bejuthat a növényi rész a szájüregbe, ahol a toklász befúródhat a nyelvgyök mögé vagy a garat falába, ezzel folyamatosan ingerelve az állatot. Ilyenkor a kutya nyeldekel, öklendezik, gyakran, kis mennyiséget hány. Szerencsés esetben a szájba került toklászt az állat tünetek nélkül lenyeli.

Gyakran a toklászt az egyik orrjáratba szippantja fel a gyanútlanul sétáló kutya, aki ezután vehemensen tüsszög, mancsával az orrához kapkod, a fejét a földhöz dörzsöli. Itt is igaz, hogy minél hamarabb kerül állatorvoshoz a beteg, annál kisebb kellemetlenséggel és lehetséges szövődménnyel távolítható el a kalászka. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy tovább időzik a kis növényi részecske valamelyik orrjáratban, folyamatos, egyoldali orrfolyást fenntartva.

Ritkábban, de előfordulhat, hogy a toklász a hüvelyen, penisen vagy a húgycsövön jut be a kutyába és ennek megfelelő helyeken alakít ki sipolyokat. A húgycsőbe jutva hosszabb távon húgyhólyag kő is ki tud alakulni, bár ez valóban nagyon ritka eset.

Hosszabb szőrű, ápolatlan kutyákban a bőrbe is be tud fúródni a toklász, amikre sokszor csak az állat nyírásakor derül fény.

Inkább macskákra jellemző a toklász szembe kerülése. Mivel egy udvari cica sokszor órákra eltűnik vadászni, a toklász bekerülését a tulajdonos nem is látja, esetleg hunyorgás, mancsokkal hadonászás hívhatja fel a figyelmet a problémára. Sokszor azonban csak a következményes szaruhártya fekély teszi gyanússá a macska szemét.

Megelőzés

Kutyáink szőrzetét, lábujjak közét, füleit, nemi szervek környékét minden séta után át kell nézni, esetleges toklász, vagy toklász szálacska után kutatva (jó alkalom a kullancsok felderítésére is!) Ha kedvencünk a séta közben, után rázza a fejét, a földhöz dörgöli az orrát vagy rágcsálni kezdi valamelyik mancsát, azonnal vigyük őt állatorvoshoz. Ha hosszabb távon kezdi nyalogatni a mancsait, sántikál, szintén fel kell keresnünk kezelőorvosát.

Lehetőség szerint kerüljük főleg a nyár elejétől őszig terjedő időben a magas, kaszálatlan területeket.

Érdemes a lábujjak között a szőrt minél alaposabban kinyíratni, hogy ott ne tudjon „megkapaszkodni” a toklász.

Dr Bánfi András 2009-ben az év állatorvosa díjat nyerte el. Rendelőintézetünk egyik közkedvelt állatorvosa. Blogjában a Nálunk megforduló érdekes eseteket, betegségeket mutatja be, melyek hasznos információval szolgálhatnak megelőzésben vagy utókezelésben a tulajdonosoknak.